2013. november 29., péntek

Megtetszett az egyetemes tervezet...

Miért tetszik az egyetemes tervezésű gondolkodás, mint mozgalom…

Amikor elolvastam az egyetemes tervezés weboldalán lévő információkat, teljesen el voltam ájulva az ötletektől, tervektől, meg amennyi gondolattól, ami a weboldalon megfogalmazódott.

Mi az egyetemes tervezés:

Az egyetemes tervezés lényege, hogy a lehető legtöbb személy számára, az ember teljesítőképességének korlátozottsága szempontjából 5 fő fogyatékossági csoport számára is (a mozgásukban-, a látásukban-, a hallásukban és beszédképességeikben, az értelmi képességeikben akadályozott személyek és autisták) biztosítható egyenlő esélyű hozzáférhetőséget teremtsenek.

A blog bejegyzésem címében benne van a mozgalom szó. Azért írtam oda, hogy mozgalom, mert mikor elolvastam a weboldalt, úgy érzetem magam, mint ha egy mozgalom tagja lennék, ahol olyan emberekkel vagyok körül véve gondolatok függvényében, akik azért tevékenykednek, hogy az akadálymentesítést olyan fokozatra emeljék, hogy az minden ember számára, akik elhatározzák, hogy el akarnak érni valamit, abban sikerre jussanak, vagyis elérjék céljaikat.  És itt az egyszerűbb sikerektől gondolok egészen „a néha azt hisszük soha be nem teljesülendő” sikerekre.

A weboldalon a példák rovata tetszett a legjobban.


Amikor a középületek akadálymentességéről olvastam, akkor elgondolkodtam azon, hogy vajon, ha a vizsgaidőszakban minden jó lenne, és Január közepén végeznék a vizsgáimmal, akkor végig elsétálnék a Bentinck Street 17. szám alatti épülettől a 23 szám alatti épületig tartó utcácskában, hogy az élmény ne csak a képzeleteimben, hanem valós élményként jelenjen meg.

2013. november 24., vasárnap

Írók, költők a Facebook-on

Kedves Olvasóim!

A napokban olvashattuk az újságokban, illetve hallhattuk a hírekben is, hogy több magyar költő is regisztrált a Facebook-ra. Ez nem újdonság, hiszen korábban már elkészült Madách Imre profilja is a kiskunhalasi Bibós István Gimnázium tanulói által (hetven tanuló). Személy szerint nagyon jó ötletnek tartom ezt az újszerű megoldást a magyar költők és írók életének és műveiknek a megismerésére, megtanulására. "A gyerekeken érződik, hogy igénylik az új tanítási módszereket."- nyilatkozta Vajda Éva, a Madách Imre Gimnázium magyar-francia szakos tanára.

Mi az a közösségi oldal?

www.facebook.com
  • amerikai alapítású
  • alapító: Mark Zuckerberg
  • 2011-ben 637.000.000. regisztrált felhasználó
  • 207 országban elérhető
  • 37 különböző nyelven elérhető
  • előnyei: ingyenes; meghívás nélküli regisztráció; személyes profil létrehozása; ismerőskeresés; csatlakozás csoportokhoz és oldalakhoz; azonnali üzenetküldés; hírek, információk, videók és képek megosztása; eseményszervezés; tetszésnyilvánítás (Forrás:  http://www.slideshare.net/pedmie2011osz/facebook-az-oktatsban)
www.facebook.com az oktatásban
  • oktatási tér kiterjesztése
  • iskolán kívüli kommunikáció elősegítése (tanár-diák között)
  • elérhetővé válnak az információk
  • tájékozódás
  • információáramlás
  • online kommunikáció
  • szociális interakciók erősödése
  • közösségszervezés (zárt csoportok osztályonként)
  • eseményszervezés (kirándulások)
  • saját tartalmak létrehozása egy adott témában 
  • tudásanyag összekapcsolása saját élményekkel
  • csoportokban láthatóvá válik, hogy ki látta a megosztott tartalmat, így nem hivatkozhatnak arra a tanulók, hogy nem jutott el hozzájuk a hír
  • elektronikus tanulási környezet létrehozása
  • digitális tananyagok
  • online térben is fontos a tanár hitelessége (Forrás: http://www.slideshare.net/pedmie2011osz/facebook-az-oktatsban)
Az oktatásban felhasználható tevékenységek
  1. Tartalommegosztás: tananyaghoz kapcsolódó linkek, képek, videók megosztása; megosztott tartalmakkal kapcsolatos házi feladat feladása (cikk elemzése az adott témában); kötelező olvasmány feldolgozása zárt csoportban (Madách Imre: Az ember tragédiája); csoportmunkák és egyéni munkák kiosztása
  2.  Kommentelés: házi feladatként közzétett tartalmak kommentelése a tanár és osztálytársak által; elkészített feladatok kommentelése; egyéni és csoportos feladatok kommentelése a tanár által
  3. Like-olás: értékelő szerepe lehet
  4. Üzenetek: tananyaggal kapcsolatos kérdések megvitatása; kapcsolatteremtés (Forrás: http://www.slideshare.net/pedmie2011osz/facebook-az-oktatsban

Hogyan valósították meg Az ember tragédiájának feldolgozást online?
Először is lefektették a szabályokat:

  • határidők megadása (mettől-meddig tart)
  • szereplőket véletlenszerűen hozzárendelték a diákokhoz
  • létrehoztak a közösségi oldalon egy zárt csoportot
  • a közösségi oldalon létrehoztak egy szerepüknek megfelelő profilt 
  • bejegyzések, posztolások, lájkolások, feltöltések egy részjegyet jelentettek (ezekre egy S-t lehet gyűjteni, tíz darab S ér egy jelest)
  • feladataik: irányított feladatok megoldása; szerepüknek megfelelő képek, videók, idézetek megosztása
Értékelés a diákok részéről
A feladatban résztvevő tanulók kiemelték az újszerűséget. A műről kevesebbet tudtak meg, de a maguk által képviselt személyekről és színekről sokkal többet. Az oktató véleménye szerint, ezzel az újszerű stratégiával ösztönözni tudta az osztály gyengébb tanulóit az olvasásra, így sikeresnek érezte ezt a fajta megoldást.

Petőfi Sándor, Arany János a Facebook-on
A Madács Imre Gimnázium tanulói hozták létre a költők személyiségéhez illő profilokat. A tanáruk elmondása szerint, diákjai rengeteget olvastak annak érdekében, hogy minél hitelesebb profilt hozhassanak létre. " A diákjaimnak gyakran adok olyan feladatokat, amelynek megoldásához számítógépet, internetet kell használniuk. Ez motiválja őket, és érdekesebbé is teszi a munkát, és úgy érzem, el is várják ezt." - nyilatkozta Vajda Éva a Metropol riporterének. 
A tanulók négy-öt fős csoportokat hoztak létre, tanórán belül-kívül dolgoztak a hiteles profilokon. A tanulók elmondása szerint, sokkal többet tanultak így, hiszen még otthon is folytatták a munkát. Sőt, olyan profilokat is létrehoztak, akik a költők életében valamilyen fontos, vagy érintőleges szerepet játszottak (Szendrey Júlia). A nagy nyilvánosságnak köszönhetően a feladat végeztével a tanulók nem hagyták abba a posztolásokat. További verseket, állapotokat osztanak meg. Petőfi Sándornak mára már 1400 ismerőse van. 

Utószó
Egy 2011-es kutatás szerint Magyarországon a pedagógusok nem tartják a Facebook-ot tanulásra alkalmasnak. A diákok inkább szórakozás és barátkozás céljára használják a közösségi oldalt, Selwyn szerint a tanulók nem kívánják a közösségi oldalt a tanulás céljára használni. Ezzel szemben mások a valós közösségi élet erősítésében betöltött szerepére mutatnak rá, valamint a tanulók aktív részvételét motiváló digitális taneszköznek, az informális tanulás egyik fontos eszközének vélik. A közösségi oldalak alkalmazását az oktatásban támogatók tábora hasznosnak tartja ezen oldalak felhasználását, de felhívják a figyelmet a biztonság, a körültekintés és a használati szabályok lefektetésére. Személy szerint én is szívesen használnám a közösségi oldalakat az oktatásban. Az információk gyors áramlása által kevesebb lenne a félreértés, az állapotok megosztásával nyomon követhetjük diákjaink tevékenységét, ellenőrizhetjük helyesírásukat, többet tudhatunk meg róluk. Zárt csoportoknak köszönhetően szorosabb kapcsolat is kialakítható osztályunkkal. (Forrás: http://epa.oszk.hu/00000/00011/00169/pdf/EPA00011_Iskolakultura_2012-10_011-042.pdf)

2013. november 21., csütörtök

A közösség a virtuális téren belül

Marton Klára: Rejtőzködő fogyatékos-közösségek és a többségi társadalom cikkének 236. oldalán lévő A közösség című szövegrészlet elemzése


 A cikk ezen része a közösséget az internetes kommunikáció terjedése alapján határolja be, látja el különböző megfogalmazásokkal. Fontos tudni, hogy az internetes kommunikáció internetes terjedését nézve, megjelentek a globális természetű kritériumok, ami azt jelenti, hogy bárki tagja lehet olyan közösségnek, amelyek intenzív kapcsolatban állnak egymással, ámbár személyesen soha nem találkoznak.
Ezen lehetőség előnye, hogy nincs helyhez, időhöz kötött függőség, bármikor ott hagyható, egymástól külön választható, és a nyelv szemszögéből a megértési problémák könnyebben orvosolhatóak.
A szövegszerkesztés szempontjából is nagyobb a szabadság. Rövidítések, képi szimbólumok használata, kevésbé formális nyelvhasználat elfogadása.

El se hinnék, hogy, ha a cikkben nem olvasnánk, hogy ez a fajta szövegszerkesztési szabadság, milyen fajta kapcsolattartást eredményez más közösségeken belül fogyatékosok emberek számára.

A cikk utolsó részében azonban nem értek egyet.

„Ezekben a virtuális közösségekben a fogyatékos személy egyenrangú félként tud kapcsolatokat kialakítani. Ez nem csak a fogyatékos személy szemszögéből jelent pozitív változást, bár valóban előfordulhat, hogy ő most először kapja meg ugyanazt a figyelmet és törődést, mint társai, hanem a közösségfogalom fejlődése és a valóság alakítása szempontjából is fontos lépés.”

Én úgy gondolom, ha egy közösség elfogadó a virtuális téren belül, akkor a valós világban való elfogadás is létezik, és nem csak a virtuális térre terjed ki…


A blog bejegyzésem, kicsit most így a befejezést illetően nyitott könyv maradt, de úgy gondolom, nem mindig jó, ha van egy lezárása az irományoknak, hiszen a szabad gondolkodás pont ettől szabad gondolkodás, hogy van, hogy valamit nyitva hagyunk és hagyjuk gondolkodni az olvasókat… 

Christi és Austin

Christi és Austin
Amikor az egyéni feladataimat csináltam meg törekedve a tárgy teljesítéséhez szükséges egyéni feladatok időben való elkészítésére, közülük is a tananyag készítését egy szabadon választott témából valamely fogyatékossági csoportba tartozó tanulók (esetleg szüleik vagy más szakemberek) számára egy-két tanórán való feldolgozáshoz illeszkedő változatos kurzusfelület készítése tartalommal és tevékenységekkel a Bárczi Moodle rendszerben, akkor az első fogyatékosság, ami az eszembe jutott az a Down-kór volt.

Pár napja bukkantam rá egy Down-kóros házasságról szóló történetre a neten, egész pontosan a facebookon.

Ezt a cikket szeretném elemezni a szereplők részletes kielemzésén keresztül.

Nancy (Austin anyukája): Nancy-ről azt gondolom emberfeletti, amit tett. Down-kóros gyermek született, de nem kezelte úgy, hanem egészséges, átlagos gyermekként nevelte fel és integrálta a társadalomba, ami valljuk be, őszintén hiányzik a többi Down-kóros személynél. Nancynek a meg nem torpanása, a gyors aktuális élethelyzethez való viszonyulása, mindent megváltoztatott, többek között ezért beszélünk egy sikertörténet főszereplőjéről, és nem csak egy Down-kóros gyermek anyukájáról.

Austin: Austin mindenre való nyitottsága, rendkívül felnőttes magaviselete, hozzáállása a dolgokhoz, azt gondolom a másik fele a történetnek, ami eredményezte, azt, hogy Austin eljutott, addig, ameddig eljutott (érettségi, főiskola, önálló élet).

Christi: Christi személyiségéről múltjáról, nem sok minden derült ki, de egy, ami talán a legfontosabb volt, és egyezett Austin életével, az kiderült. Christi is magányos, csak úgy, mint Austin, önálló életet élnek kisebb megsegítéssel szülői részről a saját érdeklődési körükkel, de magányosak, mindketten magányosak.

A történet ezen része, a nagy találkozás, szinte filmbe illő jelenetet idézett elém, amikor elolvastam.
„Hogy mi is történt egyik este, azt Christi így meséli el:
- Valami azt mondta a lelkében: "Táncolni akarok ezzel a lánnyal", ő pedig odajött hozzám és felkért. Igent mondtam. Aztán, azt hiszem, én tettem meg az első lépést. Megcsókoltam. Aznap este megcsókoltam. Az első este, amikor találkoztunk. És azóta is szeretem”.

A házasság után, lehetett érezni a változást mindkettő félen. Állandó változások álltak be mind kettő fél életében, ami a közös életük kezdését eredményezte.

„Austin az agglegény élet után kezdetben nehezen szokta meg, hogy immár Christi - és a holmija - is ott van a lakásában, és az ízlésük sem mindenben egyezik. Egyszer, míg Austin dolgozni volt, Christi vásárolt egy pár csomag sötétben világító csillagmatricát. Órákon át ragasztgatta a hálószoba falára. Amikor Austin hazatért, a szobába vezette és leoltotta a villanyt. A szoba ragyogott.
- Nézd, drágám! - mondta izgatottan.
De Austin csak grimaszokat vágott, nem tetszett neki.

Chrisinek is voltak gondjai, egyszer pl. túltöltötte a kávéfőzőt, kisebb konyhai balesetet okozva. Azt sem vette minden döccenő nélkül, hogy kikerült anyja állandóan vigyázó tekintete alól: gyorsan felszedett magára hét kilót, ami a szívproblémája miatt is egészségügyi kockázatot jelent számára. Kívülről tud Shakespeare idézeteket, társalgási szinten beszél spanyolul és jogosítványt is szerzett, de megvan az a rossz szokása, hogy leszegett tekintettel megy át az úttesten.”



2013. november 16., szombat

Beszédmester


Kedves Olvasóim!
Jelen bejegyzésemet a Beszédmester szoftvercsomagról szeretném írni a http://www.ofi.hu/tudastar/beszedmester oldalon található cikk alapján.

A Beszédmester
A Beszédmester szoftver a beszédjavításra, beszédterápiára és olvasásfejlesztésre alkalmas eszköz. A szoftver ingyenes letölthető az alábbi honlapról: www.inf.u-szeged.hu/beszedmester. A Beszédmester célja: siketek, hallássérültek beszédjavítása-terápiája, az olvasástanulás segítése, az olvasás terápiája és fejlesztése. Egy olyan program megírása volt a cél, amely segíti a hallássérültek beszédképzésének terápiáját. A helyes hangképzés rögzítéséhez ismétlésre és a gyógypedagógus korrekciójára, jelenlétére van szükség. Ezt az automatizálási folyamatot segíti a Beszédmester szoftver. Az olvasás tanításában a szoftver segítségével játékosan lehet gyakoroltatni az olvasást. A kiejtési problémákat ugyan nem oldja meg, de a Beszédmester segítségével saját maguk ellenőrizhetnék és javíthatnák a saját hangjukat és kiejtésüket. A számítógép pótolhatja a hiányzó auditív kontrollt, az olvasásfejlesztése során hatékonyabbá teheti a beszédhangok és grafémák helyes asszociációját. A program kulcseleme a beszédtechnológiai modul, amely lehetővé teszi, hogy a rendszer a mikrofonba bemondott beszédhangokat, illetve szavakat valós időben visszajelezze. A program használatát érdemes pedagógusi irányítással elkezdeni, de a későbbiekben önállóan is használható. Mivel a szoftver felhasználói köre gyerekekből áll, kiejtési vagy olvasási nehézségekkel, így ennek kapcsán úgy alakították a csomagot, hogy a teljes kezelőfelületet grafikussá tették minimális szöveges információval.

Eredmények a beszédjavítás-terápiában
Az eredményeket az artikulációfejlesztő-terápiát tartó szakemberektől (szurdopedagógusok-logopédusok, logopédusok), és a terápiában részt vevő gyerekek megjegyzéseiből, kérdéseiből szűrték le. A gyerekek megjegyzéseihez kiegészítésül szolgáltak a külső megfigyelők, hogy minél hitelesebbek legyenek a kapott eredmények. Ezek a megfigyelések adták a gyerekek metakommunikatív jelzéseinek legátfogóbb képét: a gyerekek reakcióiról összegyűjtött feljegyzések; a gyerekek megjegyzései. A foglalkozásokról videofelvételeket készítettek, melyeket később kielemeztek. Ezen információk birtokában megállapíthatták a program pozitív és negatív tulajdonságait, hasznos-haszontalan mivoltát.

A Beszédmester szoftvert a következő terápiás foglalkozásokon próbálták ki:
  • súlyos fokban hallássérült (siket) gyermekek kiejtésjavítása
  • nagyothalló és cochleaimplantált gyermekek beszédérthetőségének fejlesztése
  • beszédfogyatékos gyermekek artikulációjának fejlesztése
A Beszédmester segítségével 15 siket gyerek kiejtésjavítását végezték 5 hónapon át. A gyerekeket két csoportra osztották, az egyik csoportban az 5 és 8 év közöttiek voltak, a másikban a 12 és 13 év közöttiek. Beszédmester alkalmazása előtti beszédállapot az első csoportban: a hangos beszéd alig-alig indult meg; kommunikációjukban gesztusokat, néhány szótöredéket, természetes jeleket használtak; utánmondáskor gyakran hang nélküli szájmozgással beszéltek, a szájmozgás a mintához viszonyítottan inadekvát volt.

A magánhangzók artikulációs szintjének felmérését szubjektív lehallgatással végezték, Hégely Gábor által összeállított beszédérthetőségi vizsgálata alapján. A gyerekeknek a magánhangzót „t”-hez kapcsolt szótagokban kellett hangoztatniuk (ti, té, te, tá, ta, tö, tu, tő, tü), akkor fogadták el helyesnek, ha a lehallgatók 75%-ban azonosként jelölték meg. A felmérés eredménye a terápia előtt és után:

  • jól képzett magánhangzók a helyesen ejtett hangok száma szerint


A Beszédmester terápia eredménye: rövid idő alatti fejlődés következett a magánhangzók helyes ejtésében.

A Beszédmester program alkalmazása előtti állapot a második csoportban (12-13 évesek): a gyerekek a hangos beszéd birtokában voltak; alkalmazták is; kiejtésükre a magánhangzók bizonytalan képzése (diftongusos ejtés, elmosódott, hasonló hangzás) volt jellemző; hangszínük fej- és orrhangzós. A magánhangzók artikulációs szintjének felmérését szubjektív lehallgatással végezték. A Beszédmester program alkalmazása után bebizonyosodott, hogy a magánhangzók bizonytalan képzését segíti megszüntetni a Beszédmesterrel való kiejtésjavítás.

A Beszédmester szerepét a nagyothalló és a cochleaimplantált gyerekek beszédérhetőségének fejlesztésében is vizsgálták. Valamennyien a hangos beszéd birtokában voltak; hallókészülékkel értik a beszédet; artikulációs hibáik voltak. A cochleaimplantáción átesett gyerekek a hallás birtokában voltak; beszédhallásukat fejleszteni kell; fonémahallásuk sérült; kiejtésükben hibák. A Beszédmester alkalmazása után: javítják saját kiejtésüket; beszédhallásuk és hallói differenciáló képességük fejlődött.

Az ajak-, és szájpadhasadékos gyerekek vizsgálata a Beszédmester előtt: a szájpadhasadékos gyerekek magánhangzóikat orrhangzósan ejtik, minimum 2 éves terápia után megszűnhet. A Beszédmester használata után: a magánhangzók tisztán ejtése, orrhangzósság megszűnése.

Egyéb vizsgálatok a Beszédmester alkalmazása után: a színes, motiváló és mozgó grafika hangos megnyilatkozást váltott ki gyerekekből, akik alig beszélnek; figyelemzavaros gyerekeket tartós figyelmi helyzetbe hozta a program.

Eredmények az olvasásfejlesztésben

Cél: olvasási nehézségekkel küzdő gyerekek fejlesztése a Beszédmester segítségével.

Eredmény: a gyerekek szívesen és hosszan dolgoznak a szoftverrel, s a feladatok megoldása segíti a fonológiai tudatosság kialakulását.

A Beszédmester program a feladatokat egyesével mutatja meg, így a gyerek nem tud mással foglalkozni, figyelme nem tud elkalandozni, amíg nem végzett az adott feladattal. A program biztosítja az egyéni tempóban való haladást.

Tesztelés területei: egyéni és csoportos munkaformában.

Eredmény az egyéni munkaformában: a gyerekeknek tetszett a mikrofonnal kiegészített szoftvert; az óvodás- és iskoláskorú gyerekek könnyen dolgoztak vele; a magánhangzó-felismerés egyszerű feladatnak bizonyult; a szófelismerés során a gyerekek addig próbálkoztak az adott szó helyes kiejtésével, amíg fel nem villant a hívókép írásos változata, a szókép; a részképességükben sérült gyerekek is szívesen próbálkoztak a szavak helyes kiejtésével.

A Beszédmester program hang- és szófelismerő része alkalmat biztosít a kétpólusú tanítási-tanulási folyamatnak, a tehetséggondozásnak és a felzárkóztatásnak. A Beszédmester tanórai keretek között is alkalmas az olvasástanítás segítésére, de ezt 15 fős csoportban tudjuk a leghatékonyabban megvalósítani.

A szintetikus olvasástanítási módszer betűtanítási része kiváltható a szoftver alkalmazásával. A betűk megtanulása után vissza lehet térni az olvasókönyv szöveganyagához. A feladatok követik a szintetikus olvasástanítási módszer meghatározott lépéseit, így önálló gyakorlásként adhatjuk a betűtanítási feladatsor megoldását. Új betű tanítása esetén frontális osztálymunka keretében használható, a gyakorlóórán a differenciálás lehetőségeit kínálja.

Beszédmester alkalmazása a részképességükben sérült gyerekek fejlesztő terápiájában: memória- és figyelemfejlesztés, irányfelismerés, iránytartás kialakítása, finommotorika fejlesztése, hallási diszkriminációs készség, hallási figyelem, vizuális differenciálóképesség fejlesztése, segítheti a diszlexiaterápiát. Eredmények:nem csak az első osztályosok fejlesztésére, tanítására alkalmas a szoftver, hanem a 8-10 évesek olvasásfejlesztési terápiájában is kiválóan alkalmazható.

Összegzés
A Beszédmester szoftver azzal a céllal készült, hogy segítse az iskolások betűtanulását, a gyakorlását, illetve a hallássérülteknek, siketeknek és logopédiai kezelésben részesülő gyerekeknek biztosítson gyorsabb fejlődést. Játékosan, színes képek segítségével felhasználják a számítógép motivációs erejét, hogy a gyerekeket rávegyék az olvasás gyakorlására, és a hangos beszéd helyes használatára. A szoftver célirányos, tudatos, oktató-fejlesztő program, figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, komplex készségfejlesztést és önállóságot biztosít. Nekem kifejezetten tetszett ez a cikk, nem csak azért, mert megismerhettem általa a Beszédmester szoftvercsomagot, hanem mert eredményeit látva alkalmazásának segítő hatása egyáltalán nem vonható kétségbe. Megállapíthatjuk, hogy a számítógép új lehetőségeket teremt a számukra, amit érdemes kihasználnunk. A program nem igényel magas szintű felhasználó ismeretet, könnyen tudják használni idősebb kollégák és természetesen a gyerekek is. 

2013. november 10., vasárnap

Bliss Alapítvány

Kedves Olvasóim!

A múlt órán az augmentatív és alternatív kommunikációba nyerhettünk betekintést.  "Az augmentatív és alternatív kommunikációt tekinthetjük a kommunikáció-tudomány legfiatalabb, gyorsan növő résztudományágának. Más tudományághoz hasonlóan, ez is a gyakorlatból nyerte a gyökereit, ebben az esetben abból a felismerésből, hogy a nem, vagy alig beszélő, értelmileg, látásban, hallásban, mozgásban akadályozott, autisztikus tüneteket mutató és halmozottan sérült emberek is képesek, igényük van és jogosultak a kommunikációra." (Forrás: http://prae.hu/prae/gyosze.php?menu_id=102&jid=3&jaid=5)
A hangzó és írott nyelvtől eltérő jelrendszerek a jelnyelv és a Bliss nyelv. Ezen írásomban a Bliss nyelvről szeretnék bővebben beszámolni, illetve a Bliss Alapítványnál tett látogatásomról. Bliss-nyelv volt az első augmentatív és alternatív kommunikációs rendszer, amelyet itthon az akadályozott emberek számára fedeztek fel, majd alkalmaztak is. A felfedezés óta a segédeszközök száma bővült, Magyarországon ma már több helyen használnak a Bliss-nyelv mellett más kép- és képjelrendszereket is (PCS, PECS), illetve különböző elektronikus segédeszközöket (kommunikátorok, számítógépek speciális tasztatúrával, fejpálcával vagy fejegérrel). 
Az AAK, mint kifejezési eszköz: Itt azokról van szó, akik megértik a hangzó beszédet, de nem tudják kifejezni magukat. Ide tartoznak a súlyosan mozgáskorlátozott (cerebrálparézises) személyek. A motorikus zavar következtében elsődlegesen a grafikus és elektronikus jelzésrendszerek kínálkoznak. Az AAK-t ezekben az esetekben tartósan használják. A fejlesztés célja egy segédeszköz használatának a megtanulása, illetve a későbbiek során az elvontabb jelrendszerek megértése a Bliss-jelektől az írott nyelvig. (Forrás: http://prae.hu/prae/gyosze.php?menu_id=102&jid=3&jaid=5)
Az AAK, mint a beszéd kialakulását segítő eszköz: Két alcsoport különböztethető meg a használók között. Az elsőhöz tartoznak a kevésbé súlyosan mozgáskorlátozott, fejlődésfüggő diszfáziában szenvedő gyerekek és értelmileg akadályozott gyerekek is. Náluk a hangzó beszéd értése eltérő mértékben fejlődött ki. Legtöbbször logopédiai segítséget kaptak, amely lassan vagy nem kellően vezetett a hangzó beszéd elsajátításához. A kommunikációs lehetőségek hiánya miatt késlekedett más területen is a fejlődésük, és szociális problémák alakultak ki. Ezért az a cél, hogy támogató kommunikációs eszköz segítségével korai segítséget nyújtsunk nekik a hangzó beszéd megértésének és használatának segítésében, és ezzel átmenetileg támaszt nyújtsunk a normális beszéd birtoklása kifejlesztéséhez. A második csoporthoz tartoznak azok a gyerekek, fiatalok és felnőttek, akik elsajátították a hangzó beszédet, de csak nehezen érthetően tudnak beszélni. Ez kommunikációs problémákhoz vezet, például idegenekkel ismeretlen tartalmakról folytatott eszmecserékben, illetve erős háttérzajok esetén. A fejlesztés célja felismertetni az érintettekkel, mikor és mivel kell a beszédet alátámasztani, hogy jobban megértsék őket, és az, hogy közvetítsük nekik az ehhez szükséges segédeszközöket. (Forrás:  http://prae.hu/prae/gyosze.php?menu_id=102&jid=3&jaid=5)
Az AAK, mint pótnyelv: Ehhez a csoporthoz azok tartoznak, akik a hangzó beszédet sem megérteni, sem alkalmazni nem tudják, leginkább értelmileg súlyos fokban akadályozott személyek, autisztikus zavarral élők. Őket az AAK elsődleges nyelvként szolgálja, mind a beszédértés, mind a kifejezés terén. A fejlesztésnek az a célja, hogy olyan kommunikációs eszközt vezessen be, amelyet egy akadályozott személy a hangzó beszédre hivatkozás nélkül megérthet és alkalmazhat. (Forrás: http://prae.hu/prae/gyosze.php?menu_id=102&jid=3&jaid=5)

A Bliss Alapítvány
A Bliss Alapítvány 1987-ben alakult. Klienseik beszédképtelenek, mert születéskor vagy később, betegség, illetve baleset során a beszédközpontot roncsoló, központi idegrendszeri károsodást szenvedtek. Beszédhiányuk következtében kialakuló kommunikációs problémáik jelentős része megoldható, ha augmentatív és alternatív biztosítanak számukra, amelyek fejlesztik, pótolják a kiesett beszédet. A Bliss Alapítvány közel 25 év alatt elért eredményei közül néhány:
több mint ezer gyógypedagógust, konduktort és egyéb rehabilitációs szakembert, valamint igen sok szülőt készítettünk fel az AAK-módszer használatára itthon és a környező országokban;
számos, az oktatáshoz, képzéshez és ismeretterjesztéshez szükséges könyvet, filmet, népszerűsítő kiadványt, prospektust publikáltunk;
  • több száz hazai és nemzetközi konferencián mutatkoztak be belföldön és külföldön egyaránt (Ausztria, Kanada, Románia, Svédország, Szlovákia, USA)
  • 1984 óta végzik szakemberek továbbképzését
  • 1988 óta elméleti és gyakorlati oktatást biztosít felsőoktatásbeli hallgatók részére (2011-től az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar gyakorló intézménye lett a Segítő Kommunikáció-módszertani Központ)
  • 1993-ban létrehozták a Segítő Kommunikáció-módszertani Központot (SKMK)
Diagnosztikai programuk keretei között több mint 800 beszédképtelen személyt vizsgáltak meg, és láttak el tanáccsal. Tevékenységi körei közé tartozik: korai kommunikációfejlesztés, logopédia, mozgásfejlesztés, gyógypedagógiai fejlesztés (diszlexia, diszgráfia programok, korai számítógép használat, írás- és olvasáskészségek kialakítása), szociális készségfejlesztés, családgondozás, egészségügyi szolgáltatás, képzés, kutatás-fejlesztés és információáramoltatás. 
Korosztályos programok:
  • 2-8 éves korig a korai fejlesztés; a Játszócsoport célja a kommunikációs kíváncsiság felébresztése, a kommunikációra való motiváltság kialakítása, iskolára való felkészítés
  • 6-7 éves kortól  a rehabilitációs foglalkozás Sulibuli néven folytatódik, a gyógypedagógiai munka mellett logopédiai, mozgásfejlesztési és pszichés ellátás is megjelenik
  • 16 éves kor fölött folytatódik az oktatás, hangsúly az írás, olvasás, anyanyelvi készségek fejlesztésére tevődik át, oktatás középpontjában a számítógépes oktatás áll
Eszközök listája:
  • ABLER Trackball: speciális nagyobbított hanyategér 
  • Alexteszt
  • All-Turn-It-Spinner (forgó társasjáték): társasjátékhoz használható speciális kapcsolóval működtethető forgó dobókocka
  • Asus Notebook PC F3L model: hordozható számítógép
  • ASUS X501 A
  • Battery Adaptor AA: átalakító
  • Battery Adaptor C/D: átalakító
  • Beaded Light Mirror Plate: tükrös, gyöngyös, rezgő, zenélő, világító kapcsoló
  • Big Bang: játék CD
  • Big Bang Pictures
  • Big Buddy Button: nagy, lapos kapcsoló
  • Big Light Show Ball: kapcsolóval működtethető labdajáték
  • Big Red Switch: nagyméretű egyes kapcsoló
  • BIG Step by step: egy kapcsolós, nagyméretű, egymás után több üzenet is felvehető rá
  • BIGmac 4: együzenetes, nagyméretű, egy kapcsolós kommunikátor
  • BigMack: együzenetes, nagyméretű, egy kapcsolós kommunikátor
  • BIGtrack: megnagyobbított hanyategér
  • BoardMaker V6/SD Pro Combo CD: CD és PCS képajánló és táblakészítő program
  • Buddy Button: kis, lapos kapcsoló
  • Bulb for Mini Bubble: halogén izzó
  • Chomper Crocodile: plüss krokodil, amely mozog és hangot ad ki
  • Choose and tell: játék CD
  • Choose It Maker 2: játék CD
  • Clear Clock Communikátor
  • Clearly Sup. Tarckball: játék CD
  • Disco CD: játék CD
  • DynaVox Holder Plate: DynaVox MghtyMo Kommunikátor tartó
  • Dynavox MightyMo: speciális hightech eszköz, kommunikátor, mely egy érintőképernyőhöz hasonlít és dinamikus táblákat lehet rajta létrehozni, képeket és hangokat lehet rátölteni, melyeket ki is mond
  • Easy Games CD: játék CD
  • ELO 17″ Touch Monitor: érintőképernyős monitor
  • ERGOREST: alkartámasz
  • Fenton Frog: plüss béka, amely mozog és hangot ad ki
  • Flippin Puppy: plüss kutya, amely mozog és hangot ad ki
  • Floppy Bunny: plüss nyúl, amely mozog és hangot ad ki
  • Furry Switch: puha, szőrös kapcsoló
  • Gazillion Bubbles átalakító
  • GoTalk 20: 20 üzenetes kommunikátor, 5 különböző szinten
  • Go Talk 20+
  • GoTalk 4: 4 üzenetes kommunikátor, 5 különböző szinten
  • GoTalk 9: 9 üzenetes kommunikátor, 5 különböző szinten
  • Gooshy switch: puha, zselés, világító, rezgő, zenélő kapcsoló
  • GT-032 Go Talk 32+
  • GT-04 Go Talk 4+
  • GT-09 Go Talk 9+
  • IntelliKeys USB: speciális billentyűzet, ezzel az eszközzel ki lehet váltani a billentyűzetet és az egeret, teljesen egyénre szabva; tartozik hozzá egy táblakészítő program, illetve bármilyen számítógéphez rácsatlakoztatható
  • IntelliSwitch: olyan kapcsolódoboz, amihez több kapcsolót hozzá lehet kapcsolni és így a kapcsolókkal működtethetõ a számítógép
  • Jelly Bean Switch: kapcsoló
  • Joy Cable2: kapcsolókábel
  • KIM Sensoradapter 1.2: kapcsolódoboz
  • Learn More: játék CD
  • Let’s go to town: játék CD
  • LITTLE mack: egy kapcsolós, kisméretű, egy üzenetes kommunikátor
  • LITTLE Step by step: egy kapcsolós, kis méretű, egymás után több üzenet is felvehető rá
  • LITTLEmack: egy kapcsolós, kisméretű, egy üzenetes kommunikátor
  • Lomak Headpointer Set: fejre erősíthetõ, lézerfénnyel irányítható speciális billentyűzet
  • MegaMix: oktató és játék CD
  • Mirror Plate Switch: tükrös kapcsoló
  • Mouse skills: játék CD
  • Movement Sensor Switch
  • n-Abler Joystick (3 cserélhető fogantyúval): speciális joystickos, egérkiváltó
  • Overlay Maker 3: táblakészítő program
  • Partner/Four: 4 üzenetes kommunikátor, hangadó gép
  • Partner/Plus: egy üzenetes kommunikátor, hangadó gép
  • Partner/Plus One Stepper: egy kapcsolós kommunikátor, egymás után több üzenet felvehető rá
  • PC Max KIDTRACK: speciális egér, módosított hanyategér
  • Percy Pig: plüss malac, amely mozog és hangot ad ki
  • Perry Pinguin: plüss pingvin, amely mozog és hangot ad ki
  • Pinch Switch
  • Play With Me: oktató és játék CD
  • PowerLink -3: vezérlőegység, mellyel elektromos játékokat vagy eszközöket tudunk működtetni a vezérlőegységhez kötött kapcsolóval
  • QizWorks USB Switch Interface: kapcsolódoboz
  • QuizWorks USB Switch: kapcsolódoboz
  • Ribbon Switch: pálcakapcsoló
  • Rikki Rooster: plüss kakas, amely mozog és hangot ad ki
  • Rocking Sayit Pay it
  • Roking Say it/16
  • Roller Plus 2 Switches: megnagyobbított egér két kapcsolóval
  • Roller Plus és Joystick 
  • Roller Plus Joystick 2 Switches: megnagyobbított joystickos egér két kapcsolóval
  • Sensiball Switch: bármilyen irányból működtethető érzékeny kapcsoló
  • Sequencer: két szinten üzenetsorozatok felvételére képes kommunikátor
  • Smart 128: 128 üzenetes kommunikátor, több különböző szinten kapcsolóval
  • Spider and Friends: játék CD
  • Spider and Friends – Easy Math: játék CD
  • STAR: kereszt alakú egérkiváltó, mely a QuizWorks kapcsolódobozhoz kapcsolva működteti a számítógépet
  • Super Talker: változtatható előlapos hangadó kommunikátor
  • Switch Skills Set 2
  • Switch Friendly Games: játék CD
  • Switch It Sport Extra
  • Switch It Technology Extra
  • Switch It Wildlife Extra
  • Switch It Xmas Extra
  • Switch It!: játék CD
  • Switch Skills Champions
  • Switch Skills 1.: játék szoftver
  • Switch Skills 2.: játék CD
  • Switch Skills 3
  • SwitchIt! Farm extra: játék CD
  • SwitchIt! Hygiene extra: játék CD
  • SwitchIt! People extra: játék CD
  • SwitchIt! Transport extra: játék CD
  • SwitchIt! Weather extra: játék CD
  • Talking Photo Album: beszélő fotóalbum, mellyel történeteket az iskolában vagy otthon történt dolgokat lehet elmesélni képekkel és hangokkal
  • Tech/Scan: 32 üzenetes kommunikátor 4 különböző szinten hozzákapcsolóval, szkennelési funkcióval
  • Tech/Speak 32×2: 32 üzenetes kommunikátor 4 különböző szinten hozzákapcsolóval
  • Tech/Speak with ECU: külső interface kapcsolat van hozzá, mellyel különböző elektronikus eszközök működtethetőek
  • Tech/Talk 6×8 ECU: 8 üzenetes kommunikátor, 6 különböző szinten hozzákapcsolható interface-szel, mellyel elektronikai eszközök működtethetőek
  • Teddy Games: játék CD
  • Telemetry Compatible Sound Switch: hangkapcsoló
  • Tiny Mouse: játék CD
  • Tobias Tiger: plüss tigris, amely mozog és hangot ad ki
  • Touch Balloons: játék CD
  • Ultra Compact Keyboard and Keyguard:  minibillentyűzet
  • Wafer: az irányokat és a klikkelést kiváltó speciális eszköz, mely a QuizWorks kapcsolódobozhoz kapcsolva működteti a számítógépet
  • WheelSim: oktató és játék CD
  • Wobble Switch: joystick kapcsoló
(Forrás: http://www.blissalapitvany.hu/kolcsonozheto-eszkozok/eszkozeink-listaja)

Az alapítványnál nagy hangsúlyt fektetnek a számítógépek használatának megtanítására. A halmozottan sérült személyek társadalmi integrációjának egyik feltétele a megfelelő géphasználat elsajátítása. Az augmentatív és alternatív kommunikáció területén csoportmódszert, kommunikációs programot, speciális játékokat fejlesztettek ki. 2003 óta a fej-és szemegér kidolgozásában az ELTE NIPG Munkacsoportjával működnek együtt. Az alapítvány célja, a legsúlyosabban sérült populáció felkészítse az önálló életre. (Forrás: http://www.blissalapitvany.hu/az-alapitvany)

Látogatás a Bliss Alapítványnál
2012. november 7-én ellátogattam két másik barátnőmmel a Bliss-Alapítványhoz. Az oda utunk nem volt zökkenőmentes, eltévedtünk a nagy sietségben, de végül megtaláltuk az alapítvány épületét. Nagyon kedvesen fogadtak minket, és egyből a Suli-buli terembe vezettek bennünket, ahol várt ránk hat gyerek és három felnőtt, két tanár és egy anyuka. Mindannyian a székükben ültek. A reggeli köszöntések egy hangadó géppel történtek, vagy a Jó reggelt vagy a Sziasztok gombot lehetett megnyomni, ez a két lehetőség közül választottak a gyerekek. A köszönés után a tanítónő megszámolta, hogy hányan is vannak jelen. Ezután adott a gyerekeknek fényképeket a jelenlévőkről, és egy hangadó géppel el kellett dönteniük, hogy Itt van vagy Sajnos nincs itt az adott gyermek. Aranyos volt az egyik kislány, Bogi, mindig nevetett, ha rá került a sor, és mosolygott minden társára. A játékos kezdet után festés következett. Mindannyian kiválasztották, hogy milyen színű lapon szeretnének dolgozni (fehér, kék, zöld). Ezután a temperát vitte körbe a tanárnő, és abból is választaniuk kellett (piros, zöld, sárga). A döntésnél nem használtak gépet, rá kellett mutatniuk az általuk választott lapra és temperára. Miután ez megtörtént, két fajta falevélből választhattak, hogy melyikről szeretnének lenyomatot készíteni (cakkos szélű vagy kerek levél). Két kislány folyamatosan egymást utánozta, ha fehér lapot választott az egyik, akkor a másiknak is az kellett, ha piros színnel szeretett volna dolgozni, akkor a másik is, és ha a kerek levélről szeretett volna lenyomatot készíteni, akkor természetesen a másik is arra mutatott. A festésnél mi is besegítettünk a tanítónőnek és segédjének, mi is foglalkoztunk a gyerekekkel. Sajnos történt közben egy incidens, és akkor már csak „négy felügyelő” maradt a teremben az öt helyett. Nem volt gond, jól haladtunk velük, és sem a gyerekek, sem mi nem lettünk kimondottan festékesek, és egész szép lenyomatok készültek. Segítettünk nekik befesteni a levél eres oldalát, azzal a kezükkel dolgoztunk együtt, amelyikre ők mutattak (legtöbben kétkezesek voltak). Festés után rányomkodtuk a lapra közösen, és közös erővel húztuk fel a lapról. Az egyik fiú, Álmos, végig mosolygott, és a levél lenyomkodásánál nagyon koncentrált, olyan volt, mintha izgulna miattunk, és szeretne jól teljesíteni előttünk. A festés befejeztével megnéztük az elkészült festményeket, majd elindultak tízóraizni, mi pedig a gyógytornász felé vettük az irányt.
A gyógytornásznál, Szűcs Sándornál, két kezelésen is részt vehettünk. Mindkét kliens ép értelmű volt, és megengedték, hogy több mindent megtudjunk a családi hátterükről, iskolájukról, betegségükről. Az első kliens Attila volt, 21 éves. Pécs mellől jár fel minden héten, de csak egyszeri alkalomra, amit a gyógytornász nagyon kevesellt. Attilának atetózisa van, ezért a torna alatt leginkább lazító gyakorlatokat végeztek. Térdelés és ülőhelyzet gyakorlása, fogóreflexek lazítása. Emellett a statikus helyzeteket is gyakorolnak, mint a haj és a törzs megérintése. A siófoki táborban találtak neki egy lazító mozdulatot (kb egy év után), ami megkönnyíti számára az evést, és el tudja közben lazítani a törzsét és végtagjait. A lazító mozdulat: lefelé kell néznie kissé balra döntött fejjel. Tud olvasni és írni, a fejegeret nagyon jól használja, kifejezetten szeret az interneten szörfölni, illetve autós játékokkal játszani. Amit a pécsi iskolában nem tanítottak meg neki, az a szobatisztaság, amit Sándor nagy hibának tart, mert úgy véli, hogy igenis képes lenne rá, bár a görcsös mozgás mindenére kihat. A következő páciens Mirjam volt, aki Tatáról érkezett az édesanyjával. A kislány 9 évesen egyáltalán nem beszél mások előtt, csak hangokat ad ki, de az otthoni környezetben jobb a helyzet az anyuka elmondása szerint. Hanggal és gesztusokkal kommunikál a külvilággal, száznegyven saját gesztust fejlesztett ki, amit fényképeken meg is örökítettek, és meg is mutattak nekünk. Mirjamnál hipotóniáról beszélt nekünk a gyógytornász. Túl alacsony az izomtónusa, petyhüdtek és lazák az izmai, nem szeret mozogni, nagyon hamar el is fárad. A fáradékonyság miatt leginkább csak az arcizmait masszírozta, lazította, hiszen a torna után a következő állomás a logopédus volt. A hipotónia mellett nagyon súlyos gerincferdülésben is szenved, meg is mutatta nekünk a kislány, és a mi hátunkat és hasunkat is meg szerette volna nézni. A torna befejeztével, utolsó állomásunk a műhely volt, ahova Sándor vezetett minket.
A teremben fiatal férfiak ültek, köztük Attila is, aki akkor az Excel táblázatok készítését gyakorolta a tanárral. Mi Antonnal és Ricsivel beszélgettünk. Megmutatták a Power Point-tal készített önéletrajzukat, melyben minden információ szerepelt róluk, a család, a lakhelyek, az iskolák, a végzettségek, a tanfolyamok és a nyelvek is. Ricsi például angolul, németül és franciául is „beszél”, és megmutatta nekünk novelláját is a saját életéről. A számítógép billentyűjének segítségével kommunikáltak velük. Beszélgettünk a filmekről, a zenéről, kedvenc színészekről is. Anton visszahúzódóbb volt, csak kétszavas válaszokat adott nekünk. Nagyon látszott rajta, hogy zavarban van, sokszor elpirult, amikor megdicsértük a szőke a haját, és amikor mondtuk neki, hogy nagyon fotogén. A beszélgetés után bejött Sándor, és a karácsonyi műsorról beszélgetett a fiúkkal, ugyanis ők szokták szervezni minden évben, ők írják meg a forgatókönyvet. A megbeszélés után elindult mindenki ebédelni, a mi utunk pedig visszavezetett az egyetemre.
Összességében tetszett a hospitálás, hiszen aktívan részt tudtunk venni a feladatokban, tudtunk kommunikálni a fiatalokkal. Leginkább a Sándornál eltöltött idő tetszett, mert kifejezetten családias és barátságos volt a légkör. Sok mindenbe beavatott minket, viccelődött is velünk, kifejezetten jó volt a hangulat akkor is, amikor csak négyen voltunk bent a teremben, de akkor is, amikor többen. Az ott dolgozókról is csak jókat tudok mondani, segítettek nekünk, és az ottlévő gyerekeknek és fiatal felnőtteknek is. Lelkesen végzik a munkájukat, amit csak becsülni tudok. Jó érzésekkel fogok visszagondolni erre a felejthetetlen emlékre, ami az elején nagyon meglepő és félelmetes volt, de az idő múlásával kellemes időtöltéssé alakult át.


2013. november 8., péntek

Az alternatív és az augmentatív kommunikációról általánosságban

Általánosságban az Alternatív és augmentatív kommunikációról röviden az AAK-ról…

    Az e heti tanóra témái között szerepelt az alternatív és augmentatív kommunikáció, és úgy döntöttem ennek fényében, hogy az e heti blog bejegyzésemben, erről a témáról fogok írni még pedig az értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányomon belül tanult ismereteim alapján.

·       Utazás vissza a múltba:
Az alternatív és augmentatív kommunikáció a történelem előtti időkig, a beszéd megjelenésének idejéig megy vissza. A beszélni nem tudó emberek arcjátékkal, hangadással, mutogatással, rajzokkal, festményekkel közölték mondanivalójukat.
Az ókortól a 20. század közepéig terjedő időszakban kibővült az eszközkészlet a kézi ábécékkel és más egyezményes jelrendszerekkel. Az írásbeliség elterjedésével az írott nyelv is egyre nagyobb szerephez jutott a kommunikációban. A 20. században elterjedtek a betűtáblák is.
Az augmentatív és alternatív kommunikáció tudománya az Amerikai Egyesült Államokban alakult ki a 20. század közepén, és innen terjedt tovább szerte a világban. Magyarországra 1983-ban ért el, de ekkor még nem használták az egész eszköztárat. Elsőként a Bliss nyelv jelent meg. Az utolsó hiányosságokat 2005-ben a Nézd a kezem! jelbeszéd pótolta.

·       Az alternatív és az augmentatív szó jelentésének bemutatása:
 Az alternatív szó önmagában egy jelző, ami azt jelenti, hogy az, amit úgy jellemzünk, hogy alternatív, az azt jelenti, hogy más eszközű, és más módú.
Az augmentatív szó pedig azt jelenti, hogy hozzátenni, kiegészíteni, gazdagítani valamit.

Az alternatív és augmentatív kommunikáció maga a kommunikáció kiegészítésére, pótlására való eszköz. Az üzenethordozó segítségével kifejezi, amit szóval nem tud. Az AAK-t transzmissziós technikának is hívjuk, ami, azt jelenti, hogy választáson és produkción alapuló maga a folyamat, vagyis a kommunikáció.

·       Az AAK eszközei:
rámutatás, egyszerű jelek, jelbeszéd, jelnyelv, nem beszéd alapú hangjelek, arcjáték, tárgyak, képek, képcsere, Bliss nyelv, írás (síkírás vagy Braille), betűtábla, mesterséges beszéd, kommunikátorok és a számítógépes eszközök.
Az AAK kialakulása úgy nevezett három gyökéren vezethető vissza:

       emberi jogi törekvése előtérbe kerülése
       orvostechnika és számítástechnika fejlődése
       újabb nyelvészeti és kommunikációelméleti kutatások.

·       A Bliss alapítvány megfogalmazásában az AAK a következő:
Az Augmentatív és Alternatív Kommunikáció (AAK) a segítő kommunikáció módszere, amely kiegészítő kommunikációs eszközök segítségével megmutathatóvá teszi a kimondhatatlant
Aki nem tud beszélni, annak a szokásostól eltérő utakat kell választania gondolatai, érzései kifejezésére. Ilyenek a gesztusok mellett a kommunikációs táblákon vagy elektronikus eszközökön, ún. kommunikátorokon elhelyezett üzenethordozók, mint például a képek, a grafikus ábrák, a Bliss-jelképek, a betűk és a szavak.

Fontos tudni, hogy az így kommunikálók nagy része többszörösen is fogyatékos: mozgássérült, gyengén látó, autisztikus, vagy értelmi fogyatékos is. Ezek a többszörös sérültek sokszor még írni-olvasni sem tudnak megtanulni.


Azonban fontos, hogy 2007 óta törvény biztosítja jogukat az alternatív és az augmentatív kommunikáció tanulására és használatára.