Web 2.0

Kedves Olvasóim!

A múlt órán a web 2.0-ás eszközökről tanulhattunk, illetve hallhattunk új információkat. Mi is az a web 2.0?

"A web 2.0 olyan internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre épülnek, azaz a felhasználók közösen készítik a tartalmat vagy megosztják információit." (Forrás: http://www.infonia.hu/webketto_az_oktatasban.pdf) A legismertebb web 2.0-ás eszközök: közösségi oldalak, képmegosztó oldalak, videómegosztó portálok, blogok, mikroblogok, szabadon szerkeszthető ismerettárak (wikik), fórumok, aukciós oldalak, fogalomtérképek, online játékok, online térképalkalmazások stb.

A www.infonia.hu-n található pdf fájl elolvasása után elgondolkodtam, hogy én melyik eszközt részesíteném előnyben egy oktatási órán. 

1. Youtube:

• biológia és földrajz óra: National Geographic, Animal Planet műsoraiból részlet bemutatása
• kémia és fizika óra: kísérletek megmutatása Discovery Chanel műsoraiból
• irodalom óra: Latinovits Zoltán  szavalásainak bemutatása
• történelem óra: Spectrum, National Geographic, History Channel műsoraiból részlet (főleg a világháborúk kapcsán, de a gladiátor játékok szemléltetésére is alkalmaznám)

2. Képmegosztó oldalak:

• földrajz óra: országok szemléltetése, városok megmutatása
• történelem óra: híres városok megmutatása (híres történelmi személyek)
• biológia óra: növények, állatok képei

3. Blog:

• irodalom óra: esszék leadása blog formában
• idegen nyelv: beadandó dolgozatok, nyelvvizsga tételek kidolgozásai
• egyéb: egyes órák után blog írása az órán tanultakról

4. Virtuális osztályterem:

• egyéb: egyes témakörök közös feldolgozása egy dolgozatírás előtt

5. Gondolattérkép:

• történelem óra: különböző korok történései Magyarországon/Európában/Amerikában, fontosabb dátumokhoz tartozó események rögzítése

6. Közösségi oldalak:

• csoportok létrehozása osztályonként, ahol megbeszélhetik az aktuális házi feladataikat, dolgozatírások időpontjait, osztálykirándulások időpontját, pénzbefizetéseket

7. Google Maps

• földrajz óra: városok, országok bemutatása
• történelem óra: utcák megmutatása (hol vonultak végig a tankok, Horthy a fehér lovával merre ment stb)

IKT és hatásai

Kedves Olvasók!

Szeretettel köszöntök mindenkit, aki erre tévedt.  Pár gondolkodtató, illetve érdekes információt szeretnék megosztani az infokommunikációs eszközökről és a gyakorlati tapasztalataimról. 

Szeretném az egészet a legelején kezdeni, szóval kicsit értelmezném ezt az elsőnek talán bonyolultnak tűnő szót.

Az infokommunikáció fogalma az informatika és a kommunikáció egyvelegét jelenti. Így kicsit könnyebb. Információt osztunk meg informatikai-technikai úton. Pár eszközt megemlítek, így már biztosan egyértelmű lesz. Idesorolhatjuk a telefont, televíziót, rádiót, számítógépet és nem utolsósorban az internetet. Célja ezeknek az eszközöknek az információ gyors, egyszerűbb átvitele.

Most kicsit nézzük meg azt, hogyan jutottunk el  pontosan idáig, hogy ilyen szuper tárgyakkal lett könnyebb az életünk. Ahhoz, hogy ezek a folyamatok ma mind megvalósuljanak, köszönetet kell mondanunk számos tudósnak és feltalálónak, akik lehetővé tették nekünk mindezt. Először  az emberiség elkezdte használni az elektromos áramot. Hatalmas változást hozott szépen lassan magával és ennek hatásait most is érezzük. Megjelent idővel az első távíró, telefon és rádió, amik a ma általunk használt szuper eszközöknek az alapjai. A XXI. század elejére pedig elterjedt az internet használata is és nagyjából meg is érkeztünk.

 A mindennapjaink szinte elképzelhetetlennek tűnnek egy telefonbeszélgetés, esti tévénézés vagy akár internetezés nélkül. Otthon,az utcán, a metrón, buszon, munkahelyen, az iskolában mind jelen vannak ezek a készülékek és elkerülhetetlen, hogy ne használjuk őket.

A mai világban nagyon nehéz megélni nélkülük és bátran kijelentem, hogy többségük létszükségletté vált. 

Ahhoz, hogy 2013-ban el tudjam végezni az egyetemet rendelkeznem kell e-mail címmel, ami maga után vonja az internet használatát. A vizsgákra, órákra való jelentkezés mind a weben megy végbe, és ha ez még nem lenne elég, minden fontos információt itt közölnek velünk: elmarad az óra, teremcsere stb. A tananyag  és a számonkérés témája is itt jut el hozzám pontosan. Ez elsősorban jó így nekem és a tanáraimnak is, de mi van, ha egy hétig nem nézek e-mailt vagy neptunt? (Ezt majd a következő írásomban kifejtem.) Ezzel csak szemléltetni szeretném, hogy valóban mennyire nélkülözhetetlenné vált az internet. 

Valamelyik nap a kismacskám elrágta a „szuperokos” telefontöltőmet (sajnos annyira még nem okos, hogy magától feltöltődjön, de ha így haladunk pár év múlva már ezzel sem lesz probléma:)). „Lemerültem”, és nem tudtam használni  a telefonomat. Amióta ezt a készüléket megkaptam miden pillanatban a facebook-ot, az sms-eket, az e-maileket lesem, mindenkivel itt beszélgetek. Teljesen kétségbe estem. Megbeszéltem egy találkozót x órakor. Késésben voltam, de nem tudtam a chaten megírni, hogy késem várj meg, nem tudtam a GPS-en megnézni pontosan hol van az a kávézó, a BKV menetrend alkalmazásban,hogy melyik buszra kell felszállnom és nem tudtam felhívni az anyukámat, hogy még nem megyek haza ne idegeskedjen jól vagyok. Ezek mind megoldható problémának tűntek és meg is oldottam de sokkal egyszerűbb ha ezeket  megoldja "helyettem". 

Ellustultunk, hiszen kiszolgálnak minket. Kell ez nekünk?

Kisebb betekintés a blog világába

A blog világa

A használat oldaláról a webtartalom közösségi jellegének erősödése emelhető ki. Exponenciális trendeket mutatnak a wiki- és a blog- bejegyzések és a készítők számáról szóló jelentések. Hihetetlen mértékben megnő a webtartalmat minősítők, kommentálók és létrehozók száma.

Jártasságom a blog világában

Először is szeretném elmondani, hogy nem ez az első blogom, amiben én is tag vagyok, és bejegyző is, tehát aktív használó.

Sportolási múltam kapcsán találkoztam először a bloggal, mint interneten elérhető kommunikációs közlési formával. Számomra ugyanis ezt jelenti a blog. A floorball csapatomban, amiben jelenleg már aktívan nem szerepelek, az évek során indítottunk egy blogot, amiben minden csapattagnak egy hete állt rendelkezésére, arra, hogy napi szinten megoszthasson bármit a csapattal, magáról vagy éppen az aktuális dolgairól a blogon keresztül bejegyzés formájában. Zenés videók, képek, cikkek, valamint a csapattagok által írott szöveges formátumok közül mindegyikével találkoztam, persze mindegyik másról szólt, amit az adott csapattag írt.

Szerettem a blogot. Szerettem, mert tudtam, hogy ez egy zárt egység, a résztvevők ismertek, és nem érhet meglepetés, hogy valaki olyan is bele olvas, akinek semmi köze a csapathoz. Ezek mellett rengeteg mindent megtudtunk egymásról. A bloggal való eddigi tapasztalataim, tehát pozitívak, sok színű feltáró, és érdekes.

Persze azt a blogot nyilván teljesen más volt írni, mint ezt a blogot. Itt kötöttek a lehetőségek, a szabad gondolkodásomra oda kell figyelnem, nem írhatok le akármit, és most is kicsit azt érzem nem teljes egészében vagyok a témában, kicsit mintha megint mellé beszélnék, de azt gondolom ehhez még idő kell, és majd hétről hétre közelebb leszek az elvárt kritériumokhoz.

Tényleg sokan blogolnak…

Tegnap az interneten olvastam utána, mi szerint: „A blog népszerűsége töretlenül emelkedik. A 475 millió aktív internethasználó 72,8 százaléka számolt be róla, hogy rendszeresen olvas valamilyen blogot – derül ki UniversalMcCann amerikai médiaügynökség felméréséből. A megkérdezett 45 százaléka, összesen 184 millió úgy nyilatkozott, hogy ő maga is indított már blogot, ami 14 százalékos emelkedés tavaly június óta. A legmagasabb, 70 százalék feletti arányt Dél-Koreában (71,7 százalék), Tajvanon (70,9 százalék) és Kínában (70,3 százalék) mérték. A bloggerek száma szerinti listát Kína vezeti 42,5 millióval.” Magyarországon kivételesen alacsony, alig 8 százaléknyi a blogger az aktív internetezők között.

Az utolsó mondaton én úgy gondolom nincs min meglepődni. Maga Magyarország technológiai fejlettsége a többi országéhoz képest gyerekcipőben jár. A húgommal beszélgettem pont tegnap, amikor ő mesélte nekem, hogy egy internetes oldalon olvasott, arról, hogy Amerikában már kihoztak olyan intelligens mosógépeket a piacra, amik beállítják a megfelelő programot ahhoz a ruhához, amit beraktak a gépbe, és ha rossz programot állított be az illető, akkor a gép ezt jelzi. Erre én csak ennyit mondtam: „Hát ilyen gépek is csak Amerikában lehetnek, itthon biztos nem”. Persze ennek nem sok köze van a bloghoz, csak úgy érdekességként írtam ide. 

Játékos tevékenységek IKT eszközökkel az óvodában!!!

Játékos tevékenységek IKT eszközökkel az óvodában!!!

Kedves Olvasóim!

Szolomahina Angelika vagyok,az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Kar negyedéves hallgatója.Tanulmányaimat a tanulásban akadályozottak pedagógiája és a szomato pedagógia szakirányokon folytatom.

A blogolásom oka kötelező választható kurzus,Infromkommunikációs (IKT) eszközök és web 2.0 a gyógypedagógiában.

Játékos tevékenységek IKT eszközökkel az óvodában!!!

Az Infokommunikációs Technológia megjelenése az innovatív szemléletű óvodákban a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazítva része a mindennapoknak. A ma felnövő gyermekek életében a digitális mechanizmus természetességgel van jelen.

Az óvodások könnyen ráéreznek a technikai alkalmazások kezelésére, az interaktív tábla működtetésére, ezért az óvodai nevelésben használt számítógépes programokat és online játékokat kiemelt gondossággal kell kiválasztani. Az óvodás gyermek legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége a játék, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az óvodai élet struktúrájába ezért úgy kell beilleszteni az informatikát, hogy a 3-7 éves korú gyermekeket jól megválasztott, számukra fejlesztett szoftverekkel és online alkalmazásokkal kínáljuk meg. A játékos oktató szoftvereket mindig egy adott témakörhöz ajánljuk, amik az interaktív táblán jól használhatóak.

A gyermekek találkozása a számítógéppel és az interaktív tábla játékos alkalmazása változatossá teszi az óvodai életet, új felfedező utakat járnak be és nem utolsó sorban emberséges és gyermekbarát hatásával is megismerkedhetnek. Az óvodások otthonról hozott digitális tapasztalataira is hangsúlyt kell fektetni. A szülők tájékoztatása is kiemelt feladat. Fel kell hívni figyelmüket a biztonságosabb internetezés fontosságára, alapvető szabályaira valamint informálni kell őket a világhálón megjelenő veszélyekről és azok lehetséges kezeléséről. Meg kell ismertetni a szülőket azokkal a multimédiás oktató szoftverekkel és fejlesztőprogramokkal, amiket a gyermekek veszélytelenül igénybe vehetnek akár otthoni környezetben is. Tudatosítani kell bennük, hogy a számítógép, az interaktív tábla és egyéb informatikai eszköz előfordulása a játékos környezetben nem más, hagyományos játékeszköz helyettesítője, csupán egy játék, ami segítség a játékos tanulási folyamatban, továbbá a gyermekek értelmi képességeire és kreativitására irányuló kiegészítő konstrukció.

Az iskolai oktatásban már számtalan interaktív taneszköz és a tananyag elsajátítását segítő gyűjtemény, módszer áll rendelkezésre az innovatív, kreatív pedagógusok számára. Az óvoda-iskola átmenet könnyebb áthidalására a tanítási-tanulási folyamatba és a gyermekek játékosságára építve a 21. század követelményeinek megfelelve az IKT eszközök alkalmazása hatékony szerepet tölthet be a működés javításában.
(Forrás:http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=1240)

Bővül az iskolák IKT eszköztára

Kedves Olvasóim!

Ebben az írásomban szeretném folytatni az IKT eszközök használatát az oktatásban. Korábban az előnyöket és hátrányokat emeltem ki, és álláspontot foglaltam a könyvek használata mellett. Ami persze nem azt jelenti, hogy nem ismerem el az infokommunikációs eszközök segítő hatásait az oktatásban!

Magyarország
www.edupress.hu oldalon olvastam egy cikket a magyar és külföldi infokommunikációs eszközök használatával kapcsolatban. Magyarországon az Oktatási Hivatal 2011-es felmérése szerint az "interaktív táblák száma több mint háromszorosára, a laptopok száma két és félszeresére, az iskolai munkaállomások száma több mint kétszeresére nőtt, és a projektorok száma is megduplázódott." A felmérés alapján körülbelül 18.000 interaktív táblát, 83.000  laptopot, 30.000 projektort működtetnek a magyar iskolákban. Ezek a számok mégis kevésnek bizonyulnak az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program kutatása szerint. A kutatást magyar általános iskolákban és középiskolákban végezték el, miszerint az 5.007 intézményben csak 350.000 számítógép, 50.000 nyomtató és 21.000 videómagnó segíti a tanárokat a tanításban. Elkeseredni azonban nem szabad, az eszközök száma a közeljövőben nőni fog az Új Széchenyi Tervnak köszönhetően, ugyanis több tízmilliárd forint támogatásra számíthatnak az intézményeink. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség így nyilatkozott: "A cél, az informatikai készségek fejlesztéséhez nélkülözhetetlen, valamint a közismereti tárgyakba beépült, közel egységes alapinformatikai infrastruktúra biztosítása minden közoktatási intézmény számára." Az Új Széchényi Terv segítségével az alábbi eszközökre lehet pályázni: digitális tábla, számítógép és monitor, vetítővászon, tanári és tanulói laptop, alkalmazás-szervercsomag, router, számítógép alapú nyelvi labor. A hazai oktatás színvonala emelkedőben van, de a segítség sosem árt! (Forrás:http://www.edupress.hu/hirek/index.php?pid=egycikk&HirID=26863) 

Mi a helyzet külföldön? 
A www.edupress.hu oldal a nyugati országok rohamos fejlődését taglalja. Angliában van Európa legnagyobb oktatásinformatikai kiállítása (BETT-show), mely során kiderült, hogy nyugaton az interaktív táblát és eszközeit felváltotta a 3D. Például: 3D-s projektorok, 3D-s LCD és LED TV-k, térhatású monitorok, 3D-s nyomtató. "Emellett számos olyan informatikai megoldást alkalmaznak, amelyek elsődleges célja, hogy a gyengén látók, hallássérültek vagy mozgásszervi problémákkal küzdő tanulók semmiben se legyenek lemaradva diáktársaikhoz képest." (Forrás: http://www.edupress.hu/hirek/index.php?pid=egycikk&HirID=26863) 

IKT eszközök előnyei és hátrányai

Kedves Olvasóim!

Simon Bernadett vagyok, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar harmadéves hallgatója. Tanulmányaimat tanulásban akadályozottak pedagógiája és logopédia szakirányokon folytatom.

Blogolásom oka egy kötelezően választható kurzus, Infokommunikációs (IKT) eszközök és web 2.0 a gyógypedagógiában. 

Mik is azok az IKT eszközök?

Talán amik legelőször eszünkbe jutnak: írásvetítő, projektor, számítógép, laptop, mobiltelefonok, digitális fényképezőgép és kamera, valamint az interaktív tábla. Írásom folytatásában szeretném az IKT eszközök előnyeit és hátrányait összevetni egymással az oktatásban.

Mik az előnyei?

• könnyű hozzáférés az információkhoz
• alacsony működési költség
• szakmai fejlődés lehetősége (digitális bevándorlók)
• továbbképzési lehetőség
• egyénre szabható tananyag
• tananyag többoldalú megközelítése
• tananyag színesebbé tétele
• idő-helytakarékosság
• motiválhatóság

Forrás: http://www.slideshare.net/pinyofater/ikt-eszkzk-hasznlata

Mik a hátrányai?

• írásbeliség elvesztése
• hagyományok leépülése
• kommunikáció háttérbe szorulása
• áramszünet esetén tehetetlenség
• költséges beszerzés (interaktív tábla ára 100-300.000 Ft között mozog)
• mozgáshiányos életmód
• szemromlás
• hanyag testtartás
• eszközök meghibásodása

Forrás:http://www.slideshare.net/pinyofater/ikt-eszkzk-hasznlata

Az előnyök és a hátrányok sorát lehetne még bővíteni, de úgy gondoltam, ezek a legfontosabb információk számomra (talán olvasóim számára is). Véleményem szerint az oktatásban sokkal több eszközt kellene alkalmazni. Egy digitális eszköz segítségével felkelthetjük a tanulók érdeklődését, aktívabban részt vesznek az órai munkában, figyelmük nem lankad, nem unatkoznak, szívesebben megmutatják tehetségüket az osztály és a tanító előtt egy órai feladat megoldásában (interaktív táblán oldja meg a matematikai feladatot).  Ezek mellett mégis azt kell mondjam, hogy megértem azokat az intézményeket is, melyek a hagyományos eszközöket részesítik előnyben, vagy a takarékosság, vagy a hagyományok (könyvek, könyvtár) ápolása miatt.

Sokszor én is az internet segítségével érek el egy tanulmányt, cikket, könyvet. Ha megtaláltam, az az első dolgom, hogy kinyomtassam magamnak, és papírformában tudjam olvasni. A könyvtárakban a befizetett tagdíj ellenében elérhetem ezeket a könyveket, ugyanannyi idő alatt olvasom el, mint az általam kinyomtatott anyagokat, mégis sokkal olcsóbban jövök ki az egészből. Az idő sürget, hiszen vissza kell vinni határidőre a könyveket, mégis azt mondom zárásként, hogy a mai digitális világban nem szabad hagyni elveszni a könyvek jelentőségét. 

Na, vajon jó, ha van sok pénzed, azaz IKT eszközök segítségével tanulsz, vagy megelégszel azzal, hogy kevés pénzed van, és ezért könyvtárban ücsörögve szerzed meg a tudást?

Az én álláspontom ebben a kérdésben több dolgon is elgondolkodtatott.

Az ember gazdasági helyzete, hogy ki, milyen anyagai helyzettel rendelkezik, az kizárólag magánszférába tartozik, személyes dolog, nem publikus, nem nyitott, nem akárkivel kitárgyalható kérdéskör. Anyagi helyzet egyszóval egy bizalmi helyzetet is jelent a másikkal szemben. És szempont is, még hozzá több okból is. A lehetőségek szempontjából meghatározó minden ember életében. Hiszen, azt, hogy egy ember megengedheti-e magának, hogy elmenjen nyáron nyaralni, télen síelni, megvegyen-e egy 40 ezer forintba kerülő inget a Gant-ban, vagy puccos éttermekben ihasson-e vörösbort, ezeknek a dolgoknak mindenképp a függvényében egy részről a pénz áll, az hogy van-e rá pénzed vagy nincs. Meg tudod-e fizetni magadnak ezt az élményt vagy nem. Van-e rá lehetőséged vagy nincs?!

Van vagy nincs, ez a kérdés, na meg az, hogy kinek mit jelent az élmény? Ki mivel elégedett?

Ezek az IKT eszközök csak úgy szabadon nem elérhetőek. Ha otthonra interaktív táblát veszel, nem ugyanazt a számlát dugják az orrod alá, mint, amikor viszed vissza a kikölcsönzött könyvet a szabó Ervin könyvtárból. és megmondják a kölcsönzés árát. „-500 forint lesz, köszönjük!” Aztán nézzük a dolog másik oldalát, kijöttek a szerelők, felszerelték az interaktív táblát a szobámba, és jön a fizetős jelenet, mi szerint így szól a szakember: „- 250 300 forint lesz!”

Én könyvtárban nem tudok tanulni, és, ha kiveszek egy könyvet folyton azt érzem sürget a könyvtár, hogy hozd már vissza meg, hogy nehogy elhagyd. Ezt nem azt jelenti, hogy könyvtár kerülő vagyok, hanem, hogy egyszerűen én szeretek úgy olvasni egy könyvet, hogy nincs bennem azaz érzés, hogy „-jajaj, érjek már a végére, mert lassan lejár a határidőm.” Így tanulni se tudok rendesen belőle, és ha nincs alapos tanulás, akkor profitálni se tudok belőle a későbbikben. Ez tehát olyan kiadott 500 forint, ami nem kamatozott nekem vissza egy jeles vizsga eredmény fényében. Ezért nyilván joggal állok azon az álláspontomon, hogy hát ez nem igazán érte meg most nekem.

A másik helyzetben kiadtam 250 300 forintot, aminek cserébe egy baromi nagy tábla került a szobám falára. Nyomogathatom, ki-be kapcsolgathatom, olvasgathatok rajta, tanulhatok rajta, de magammal nem vihetem, így ez az élmény csak otthonra marad.

Amúgy sem vagyok egy nagy technológia zseni, néha a saját kis egyszerű mobiltelefonomat se tudom bekapcsolni, a pin kódról meg nem is beszélve, állandóan elfelejtem. Ennek a tábla használata nem gondolom, hogy több éves tanulás eredménye, de valószínűleg az elromolhatósága ennél a készüléknél is fenn áll, mint minden más technológiánál. Egy könyv elromolhatósága már más kérdés.  El tud szakadni, meg tudod viselődni, de ami benne le van írva, az nem tud elveszni.

A válaszom tehát, hogy nem tudok választani, egyiket se tenném a másik elé, sőt a versenyeztetése ennek a 2 dolognak sem túl értelmes, mert nem rendelkeznek ugyanolyan tulajdonságokkal, amik egymással szembe állíthatóak lennének.

Így, hát eme mai boldogságom eredménye így hangzik röviden megfogalmazva:

„- Van igazság a földön? „

„-Nincs igazság a földön, hiszen még egy Interaktív tábla sem tud lekörözni egy kikölcsönözhető könyvet a könyvtárból!” 

IKT? Mi az, miért jó nekünk?

Mit tehetnek velünk az IKT eszközök?

Szép jó napot kívánok minden kedves olvasómnak!

A blog megalapítója ír most nektek!

Először kicsit magáról és az adott helyzetről:                                                                                                                           Az egyetem, ahova járok az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar. Harmad éves nappalis hallgató vagyok. Tanulásban és értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányon tanulok.  A tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányomon belül van egy órám, amit kötelezően választható tanegységként vettem fel erre a félévre. A kurzus neve: Infokommunikációs eszközök (IKT) és web 2.0 a gyógypedagógiába.

Amikor felvettem ezt az órát, az első kérdésem már az óra nevével volt kapcsolatos. Mik azok az IKT eszközök? És milyen hatással lehetnek ránk?  Erről írogatok most egy kicsit!

http://www.iot.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=721:ikt-eszkoezoek-az-osztalyban-1resz&catid=41:vezercikkek&Itemid=146

Ebben a cikkben sok minden kiderül, hogy mik is azok az IKT eszközök.  De ami engem jobban foglalkoztatott, hogy vajon ezek az eszközök milyen hatással lehetnek ránk? Némi fogalmam már volt ugyanis az IKT eszközök mi voltáról.

Én a cikk elolvasása után a következő álláspontomra jutottam, amivel megválaszolnám is egyben a feltett kérdésemet.

Ezek az eszközök a tudást szállítják számunkra, illetve a tudásunk fejlesztésére adnak lehetőséget. Viszont ez a fajta tudás megszerzés egy drágább eljárás, mint a könyvtárazás illetve az olvasás. Én bevallom őszintén az egyetememen kívül csak alapítványi iskolákban találkoztam velük, gondolok itt főként az interaktív táblára. Ha már meg nézek egy képet róla, hogy mi is az a interaktív táblák, akkor látható, hogy nem csak súlya, de ára is van ennek a tábláknak.

A kérdésem, amit a következő itt lévő irományomba fogok közzé tenni, ezek után az, hogy, vajon jó ha van sok pénzed, azaz IKT eszközökkel segítségével tanulsz, vagy megelégszel azzal, hogy kevés pénzed van, és ezért könyvtárban ücsörögve szerzed meg a tudást?