Az alternatív és az augmentatív kommunikációról általánosságban

Általánosságban az Alternatív és augmentatív kommunikációról röviden az AAK-ról…

    Az e heti tanóra témái között szerepelt az alternatív és augmentatív kommunikáció, és úgy döntöttem ennek fényében, hogy az e heti blog bejegyzésemben, erről a témáról fogok írni még pedig az értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányomon belül tanult ismereteim alapján.

·       Utazás vissza a múltba:

Az alternatív és augmentatív kommunikáció a történelem előtti időkig, a beszéd megjelenésének idejéig megy vissza. A beszélni nem tudó emberek arcjátékkal, hangadással, mutogatással, rajzokkal, festményekkel közölték mondanivalójukat.

Az ókortól a 20. század közepéig terjedő időszakban kibővült az eszközkészlet a kézi ábécékkel és más egyezményes jelrendszerekkel. Az írásbeliség elterjedésével az írott nyelv is egyre nagyobb szerephez jutott a kommunikációban. A 20. században elterjedtek a betűtáblák is.

Az augmentatív és alternatív kommunikáció tudománya az Amerikai Egyesült Államokban alakult ki a 20. század közepén, és innen terjedt tovább szerte a világban. Magyarországra 1983-ban ért el, de ekkor még nem használták az egész eszköztárat. Elsőként a Bliss nyelv jelent meg. Az utolsó hiányosságokat 2005-ben a Nézd a kezem! jelbeszéd pótolta.

·       Az alternatív és az augmentatív szó jelentésének bemutatása:

 Az alternatív szó önmagában egy jelző, ami azt jelenti, hogy az, amit úgy jellemzünk, hogy alternatív, az azt jelenti, hogy más eszközű, és más módú.

Az augmentatív szó pedig azt jelenti, hogy hozzátenni, kiegészíteni, gazdagítani valamit.

Az alternatív és augmentatív kommunikáció maga a kommunikáció kiegészítésére, pótlására való eszköz. Az üzenethordozó segítségével kifejezi, amit szóval nem tud. Az AAK-t transzmissziós technikának is hívjuk, ami, azt jelenti, hogy választáson és produkción alapuló maga a folyamat, vagyis a kommunikáció.

·       Az AAK eszközei:

rámutatás, egyszerű jelek, jelbeszéd, jelnyelv, nem beszéd alapú hangjelek, arcjáték, tárgyak, képek, képcsere, Bliss nyelv, írás (síkírás vagy Braille), betűtábla, mesterséges beszéd, kommunikátorok és a számítógépes eszközök.

Az AAK kialakulása úgy nevezett három gyökéren vezethető vissza:

–       emberi jogi törekvése előtérbe kerülése

–       orvostechnika és számítástechnika fejlődése

–       újabb nyelvészeti és kommunikációelméleti kutatások.

·       A Bliss alapítvány megfogalmazásában az AAK a következő:

Az Augmentatív és Alternatív Kommunikáció (AAK) a segítő kommunikáció módszere, amely kiegészítő kommunikációs eszközök segítségével megmutathatóvá teszi a kimondhatatlant

Aki nem tud beszélni, annak a szokásostól eltérő utakat kell választania gondolatai, érzései kifejezésére. Ilyenek a gesztusok mellett a kommunikációs táblákon vagy elektronikus eszközökön, ún. kommunikátorokon elhelyezett üzenethordozók, mint például a képek, a grafikus ábrák, a Bliss-jelképek, a betűk és a szavak.

Fontos tudni, hogy az így kommunikálók nagy része többszörösen is fogyatékos: mozgássérült, gyengén látó, autisztikus, vagy értelmi fogyatékos is. Ezek a többszörös sérültek sokszor még írni-olvasni sem tudnak megtanulni.

Azonban fontos, hogy 2007 óta törvény biztosítja jogukat az alternatív és az augmentatív kommunikáció tanulására és használatára.