Az óra keretei között csoportokat kellett alakítani. Ki mi alapján csoportosul? egyszerű tény: szimpátia. Ez az első amit figyelembe vesznek a tagok. Utána jön az, hogy " mennyire okos?", majd a végén " ki maradt még?". Nem tudom, hogy pontosan mi mi alapján csoportosultunk de megtörtént. 4-en alkotunk egy teamet. A kurzus alatt számtalan feladatott kellett/kellett volna együtt megoldanunk. Ez nem ment egykönnyen. A csapatmunkához rengeteg miden szükséges: elhivatottság, rátermettség, szorgalom, kitartás, empátia, segítőkészség, a tagok szerepének kialakítása stb. Ez vagy meg van vagy nincs. Nem minden ember szeret, sőt nem is megy neki a másokkal való együtt dolgozás. Ezt nem szabad elfejteni. Ha erre rájön még a kényszer és a kötelezettség érzése akkor az egészet egy negatív érzés fogja uralni. Kiterjed mindenkire aki benne van a csoportban. Nehéz ezen felülkerekedni. Másik aspektus az elhivatottság. Nehéz úgy csinálni, hogy őszintén nem igazán köti le az érdeklődésünket és megint visszakapcsolok a kényszer fogalmához. Nincs ami hajt, nem ezen jár az ember agya, nincsenek ötletei , nehézen veszi rá magát bármire is.
A mi esetünkben inkább az idő hiányát tudnám felróni hibaként. Amikor nem ez az első dolog, hogy a csoportos feladatok elkészüljenek, bizony felmerül az elcsúszás veszélye. Amikor jönnek a felhívások, hogy miért nem vagy aktív akkor viszont rossz érzés fogja el az embert Nem akarja a társait cserbenhagyni de nem ez a legfontosabb feladata jelenleg és kevés az ideje,hogy hétről-hétre teljesítsen.
Egyszóval sokat tanultam a kurzus alatt a csoportmunkáról és legközelebb már okosan fogom ezt csinálni.
Szeretném megköszönni a társaimnak a munkáját és a megértésüket!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése