Kedves Olvasók!
Szeretettel köszöntök mindenkit, aki erre
tévedt. Pár gondolkodtató, illetve érdekes információt szeretnék
megosztani az infokommunikációs eszközökről és a gyakorlati
tapasztalataimról.
Szeretném az egészet a legelején kezdeni,
szóval kicsit értelmezném ezt az elsőnek talán bonyolultnak tűnő szót.
Az infokommunikáció fogalma az informatika
és a kommunikáció egyvelegét jelenti. Így kicsit könnyebb. Információt osztunk
meg informatikai-technikai úton. Pár eszközt megemlítek, így már biztosan
egyértelmű lesz. Idesorolhatjuk a telefont, televíziót, rádiót, számítógépet és
nem utolsósorban az internetet. Célja ezeknek az eszközöknek az információ
gyors, egyszerűbb átvitele.
Most kicsit nézzük meg azt, hogyan
jutottunk el pontosan idáig, hogy ilyen szuper tárgyakkal lett könnyebb
az életünk. Ahhoz, hogy ezek a folyamatok ma mind megvalósuljanak, köszönetet
kell mondanunk számos tudósnak és feltalálónak, akik lehetővé tették nekünk
mindezt. Először az emberiség elkezdte
használni az elektromos áramot. Hatalmas változást hozott szépen lassan magával
és ennek hatásait most is érezzük. Megjelent idővel az első távíró, telefon és rádió,
amik a ma általunk használt szuper eszközöknek az alapjai. A XXI. század
elejére pedig elterjedt az internet használata is és nagyjából meg is
érkeztünk.
A mindennapjaink szinte
elképzelhetetlennek tűnnek egy telefonbeszélgetés, esti tévénézés vagy akár
internetezés nélkül. Otthon,az utcán, a metrón, buszon, munkahelyen, az
iskolában mind jelen vannak ezek a készülékek és elkerülhetetlen, hogy ne
használjuk őket.
A mai világban nagyon nehéz megélni
nélkülük és bátran kijelentem, hogy többségük létszükségletté vált.
Ahhoz, hogy 2013-ban el tudjam végezni az
egyetemet rendelkeznem kell e-mail címmel, ami maga után vonja az internet
használatát. A vizsgákra, órákra való jelentkezés mind a weben megy végbe, és
ha ez még nem lenne elég, minden fontos információt itt közölnek velünk: elmarad
az óra, teremcsere stb. A tananyag és a
számonkérés témája is itt jut el hozzám pontosan. Ez elsősorban jó így nekem és
a tanáraimnak is, de mi van, ha egy hétig nem nézek e-mailt vagy neptunt? (Ezt
majd a következő írásomban kifejtem.) Ezzel csak szemléltetni szeretném, hogy
valóban mennyire nélkülözhetetlenné vált az internet.
Valamelyik nap a kismacskám elrágta a „szuperokos”
telefontöltőmet (sajnos annyira még nem okos, hogy magától feltöltődjön, de ha
így haladunk pár év múlva már ezzel sem lesz probléma:)). „Lemerültem”, és nem
tudtam használni a telefonomat. Amióta ezt a készüléket megkaptam miden
pillanatban a facebook-ot, az sms-eket, az e-maileket lesem, mindenkivel itt
beszélgetek. Teljesen kétségbe estem. Megbeszéltem egy találkozót x órakor. Késésben
voltam, de nem tudtam a chaten megírni, hogy késem várj meg, nem tudtam a
GPS-en megnézni pontosan hol van az a kávézó, a BKV menetrend
alkalmazásban,hogy melyik buszra kell felszállnom és nem tudtam felhívni az
anyukámat, hogy még nem megyek haza ne idegeskedjen jól vagyok. Ezek mind
megoldható problémának tűntek és meg is oldottam de sokkal egyszerűbb ha ezeket
megoldja "helyettem".
Ellustultunk, hiszen kiszolgálnak minket.
Kell ez nekünk?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése