Projektor az oktatásban

Kedves Olvasóim!

Jelen bejegyzésemet a projektorokkal kapcsolatban írom. A projektor, videoprojektor vagy digitális vetítő a számítástechnikában egy kimeneti eszköz. A számítógéptől egy kábelen keresztül videojelet kap, és lencséjén keresztül ennek megfelelő képet kivetíti egy külső felületre (falra, vászonra). A videoprojektort elsősorban konferenciákon és előadásokon használják. A projektor drága eszköz, használata mégis elterjed az iskolai oktatásban (írásvetítő helyett), sőt a házimozikban is. (Forrás:  http://hu.wikipedia.org/wiki/Projektor) Projektorvásárláskor több szempont alapján választják ki az eszközt a vásárlók:

• fényerő
• képfelbontás, képarány
• zajterhelés
• kontraszt

A fényerőről
Minél nagyobb az eszköz fényereje, annál világosabb környezetben használható. Az iskolai környezetben gondot okozhat a használatban, ha az osztályteremben túl sok a napfény. Ez persze megoldható a minél nagyobb fényerejű projektor megvásárlásával, ami igen költséges, de a legegyszerűbb megoldás mégis a sötétítőfüggönyök alkalmazása a teremben. A brit kormány javaslata: osztálytermekben 1500 ANSI Lumen fényerősségű projektor használata. (Forrás: http://www.sulinet.hu/tanar/kompetenciateruletek/6_digitalis/dokumentumok/projektorvalasztas.pdf)

A képfelbontásról és képarányról
A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy a projektor és a számítógép nem tud együttműködni. A projektor vagy nem tudja feldolgozni a számítógép által kiadott jelet, vagy a számítógépen megjelent kép nem jelenítődik meg teljesen a kivetített vásznon. Manapság a legelterjedtebbek az XGA felbontású projektorok, melyek 1024x768 képpontra (pixelre) bontják fel a képet. Az XGA felbontás 4:3 arányú, homogén, éles képet ad. A megfelelő képminőség eléréséhez igazítsuk a számítógép felbontását a projektor képfelbontásához. (Forrás: http://www.sulinet.hu/tanar/kompetenciateruletek/6_digitalis/dokumentumok/projektorvalasztas.pdf)

A zajterhelésről
A projektorok lámpái igen sok hőt termelnek a működés során. A projektorban található ventillátorok hűtik az eszközt, bár működésük zajjal jár. A ventillátorok működése addig tart, amíg a lámpák teljesen le nem hűltek. Ha idő előtt kikapcsoljuk, akkor a projektorban található izzók élettartama jelentősen lecsökkennek. A projektorok zajtartománya 20-40 dB közé esik. (Forrás: http://www.sulinet.hu/tanar/kompetenciateruletek/6_digitalis/dokumentumok/projektorvalasztas.pdf)

A kontrasztról
Mi az a kontraszt? A fehér-fekete képpontok vetített felületen mért fényerősségének aránya. A vetítők kontrasztja eltérő: az LCD projektoroké 250:400:1, DLP projektoroké 2000:1. Az LCD projektorok kontrasztaránya tipikus, a DLP projektorok kontrasztaránya a filmek, videók vetítésére alkalmas. 
(Forrás: http://www.sulinet.hu/tanar/kompetenciateruletek/6_digitalis/dokumentumok/projektorvalasztas.pdf)

Amit még jó tudni

• A ventillátorok működés közben levegőt szívnak be, ezzel együtt port is. A projektorokban van porszűrő, de idővel eltömődhetnek, ezért a tisztításra érdemes odafigyelni. 
• A lencse határozza meg, hogy milyen távolságból mekkora képet lehet vetíteni. A 2000 ANSI Lumen-es projektorral 1,5-2,5 méter távolságból lehet vetíteni. 
• Normál obejktív hátrányai: előadó árnyéka megjelenik a vásznon, emellett szemkárosító hatása is van (4-5 másodpercig a lencsébe néznek előadás közben).  
• Hot spot: a projektor lámpájának tükröződése a vásznon. Ez a megvetített felület minőségétől függ, tehát érdemes odafigyelni a vászon, fal minőségére is!
• Oktatás során használhatunk rögzített vagy mozgatható projektorokat. Ha állandó helyre szerelt projektort használunk, akkor fontos, hogy a táblától megfelelő távolságban helyezzük el. Ez lehet a mennyezet, vagy erre a célra készített tartó. Kutatások szerint az a legmegfelelőbb, ha a projektor közvetlenül a vászon fölött helyezkedik el. Miért? Mert így a fény nem kerül bele az oktató szemébe, nem fog látszódni az árnyéka sem. (Forrás: http://www.sulinet.hu/tanar/kompetenciateruletek/6_digitalis/dokumentumok/projektorvalasztas.pdf)

Szerintem miért fontos a projektor?

• Vizuális információt hordoz: a mindennapokban rengeteg vizualitás éri a diákokat, fontos, hogy az iskolában vizuális ismerethordozókat alkalmazzunk, mert segítségükkel gyorsabb az információbefogadás és tartósabban rögzülnek az információk. 
• Kiegészítik a frontális munkát, a táblára írást (akár helyettesíthetik is).
• Segítik az új anyag feldolgozását, kiegészítik a magyarázatot. 
• Figyelemfelkeltő és figyelemfenntartó hatása van.
• Az óra alatt tarthatjuk a szemkontaktust a diákokkal, nem vonja el figyelmünket a hagyományos táblára írás, nem fordítunk nekik hátat.  

Tanulásban akadályozottság esetén a tünetek átfogóak, tartósak. Problémás területek: észlelés (egyensúlyészlelés zavara, taktilis-kinesztetikus észlelés zavara, auditív észlelés zavara, vizuális észlelés eltérései), mnesztikus funkciózavarok (emlékezés, munkamemória érintett), kivitelezés és végrehajtás motoros területeken (izomtónus zavara, nagymozgások és finommotorika érintettsége), szociális-emocionális területek érintettsége. Zavarok mutatkozhatnak a késztetések területén (passzivitás, hiperaktivitás), általános pszichés állapotban (szorongás), motivációban (motiválatlanság), munkavégzésben (kifáradás), önirányításban (labilitás), önértékelésben (kisebbségi érzés, egocentrizmus), szociális beilleszkedésben.

Hogyan segíthetjük elő a hatékony tanulási folyamatot tanulásban akadályozott diákok esetén?

• több érzékszerven keresztül jut el az információ a gyermekhez: vizuális és akusztikus információ egyszerre
• verbális tananyag kiegészítése képekkel: könnyebb tananyagmegértés
• egyszerű nyelvhasználat: könnyebb tananyagmegértés
• aktivitás az órán, cselekedtetés
• figyelemfelhívás, figyelemfelkeltés: motiváció felkeltése és fenntartása
• eszközök használatának megtanulása: finommotorika fejlesztése
• differenciálási lehetőség: több dolgot lehet csinálni
• differenciálási lehetőség: különböző munkaformák alkalmazása (páros, csoportos és egyéni munka)
• tanuló aktívvá válik az órákon, mivel a tanár nem mond el mindent

Végezetül egy videó:  http://videotorium.hu/hu/recordings/details/3333,IKT_eszkozok_hasznalatanak_lehetosegei_a_tanulasban_akadalyozott_gyermekek_matematika_oktatasaban

Az írásvetítő őskövület?

Kedves Olvasóim!

Bejegyzésemet a mai világban talán őskövületnek számító írásvetítőről szeretném írni. Általános iskolában sok tanárom alkalmazta ezt az eszközt, akkor kifejezetten tetszett. Valami újat nyújtottak nekünk a tanórákon, nem csak a táblát használták. Gimnáziumban már sokkal kevesebben alkalmazták ezt az eszközt, akkor előnyben részesítették a projektort, a számítógépet és a DVD-t. Egyetemen idén találkoztam először a régi írásvetítővel és a hozzá tartozó fóliákkal. Kifejezetten nosztalgikus élményt nyújtott számomra.

Az írásvetítő

"Az állóképvetítők családjába tartozó optikai készülék, amely átlátszó pozitív képek, transzparensek, átvilágítható tárgyak vagy mozgó síkmodellek nagyított képét állítja elő egy tőle meghatározott távolságban lévő vetítőernyőn."

(Forrás: https://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=2&cad=rja&ved=0CDcQFjAB&url=http%3A%2F%2Fokt.ektf.hu%2Fdata%2Felekili%2Ffile%2F%25C3%2581ll%25C3%25B3k%25C3%25A9pvet%25C3%25ADt%25C5%2591k_k%25C3%25A9rd%25C3%25A9sekkel_IKT.ppt&ei=lgRxUoeSBuPo4gTusoHICg&usg=AFQjCNGAdJ00k1TjaRRdFUO4QeF8y6H4Fw&sig2=6wgHnzcMrtRvAj-6eBqVKA&bvm=bv.55617003,d.bGE)

Az írásvetítő működése
Az állóképvetítők az átvilágítható és át nem világítható információhordozók bemutatására szolgálnak. Két fajtájuk ismert:

• diavetítő írásvetítő: átvilágítható információhordozók bemutatására szolgál
• episzkóp: át nem világítható információhordozók bemutatására szolgál

Az írásvetítők hordozható, közép- illetve nagyteljesítményű kivitelben készülnek. A közepes minőségű írásvetítővel a terem elsötétítése nélkül is jól látható a kivetített kép. Az írásvetítő segítségével A/4-es méretű fóliákat, lapokat tudunk álló, vagy fekvő helyzetben kivetíteni a közönség számára. Ha a vetítőfej több lencséből épül fel, akkor a kivetített kép sokkal nagyobb felbontású lesz. (Forrás: http://www.mpigyor.hu/tartalomuj/egyeb/klasszikus_oktatastechnologia.pdf)

Az írásvetítő felhasználása

Az írásvetítő a tanítási-tanulási folyamat irányításának, az ismeretanyag tartalmi feldolgozásának irányítására szolgál. A transzparensek (fóliák) alkalmasak elemzésre, analízisre, szintézisre, segítik a megértést. Leginkább frontális munkaformában alkalmazzák az oktatók a fóliákat, alkalmazásuk mellett szükséges a megfelelő információk átadása a tananyaggal kapcsolatban. A fóliák és a magyarázat párhuzamosan kell, hogy történjenek. A tanulók figyelmét fontos fenntartani. Mit tegyen a tanár?

• aktív részvétel támogatása
• figyelemfelkeltő fóliák (színek, formák)
• rámutatások 
• kérdések a szöveggel, ábrákkal kapcsolatban
• grafikonok megbeszélése
• táblázatok megbeszélése

(Forrás: http://www.mpigyor.hu/tartalomuj/egyeb/klasszikus_oktatastechnologia.pdf)

Fóliák készítése

A fóliák elkészítésénél ügyelni kell a kivitelezésre. 

• lényeges információkat tartalmazzon
• kapcsolódjon a tananyaghoz
• kézi rajzolásnál az esztétikum figyelembe vétele
• alkoholos filc használata írásnál (vizes filc letörlődik)
• javítási lehetőség alkoholos filc esetében: szeszes-alkoholos ronggyal könnyen letörölhető
• ügyelni kell a megfelelő méretekre
• pontos ábrák kopírozása: a transzparens alá helyezzük el a szükséges ábrát, másoljuk át

Manapság már a kopírozás sem szükséges. Számítógép, fénymásoló segítségével mindent meg lehet oldani. Speciális nyomtató (tintasugaras, lézersugaras nyomtatóhoz tartozó fólia) segítségével készíthetünk transzparenseket. Ha könyvből szeretnénk szöveget, vagy ábrát másolni, akkor papírról hőtűrő fóliára fénymásolhatjuk a szükséges anyagokat. Az írásvetítő segíti a frontális munkát, szemlélteti a mondanivalót, kiegészíti a tanári magyarázatot és segíti az adott anyag feldolgozását. Az írásvetítő ugyan nem mai darab, őskövületnek azonban nem mondanám. Korszerű világunkban korszerűen tudjuk (tudhatnánk?) alkalmazni megfelelő türelemmel és kreativitással. Miért? Kezelése egyszerű, képméret nagy, szemkontaktust tarthatunk diákjainkkal, a fóliákat elég egyszer elkészíteni, többször felhasználhatóak. Hátrányként azt tudnám elsőként megemlíteni, hogy alkalmatlan mozgókép-vetítésre. Nem elhanyagolható tulajdonsága még, hogy viszonylag olcsóbban beszerezhető! (Forrás: http://www.mpigyor.hu/tartalomuj/egyeb/klasszikus_oktatastechnologia.pdf)

Előnyei egy tanítási órán

• segíti a tananyag könnyebb megértését
• gyorsabb információfeldolgozás
• tanultak rögzülése
• érdeklődés felkeltése
• fantázia és kreativitás fejlesztése

Mire nem jó egy írásvetítő? :)

• át nem világítható tárgyak szemléltetése kémia órán: a vas tulajdonságainak megbeszélése, mágnessel bemutatni, hogy vonzza a vasport
• kémiai elszíneződéses folyamatok szemléltetése egy átlátszó üvegcsében
• át nem világítható tárgyakból modellek készítése

(Forrás: http://www.mpigyor.hu/tartalomuj/egyeb/klasszikus_oktatastechnologia.pdf)

Szabó Mónika-Virányi Anita: Tanítási és tanulás virtuális környezetben-beszámoló egy virtuális csoportfoglalkozás kísérletéről című cikk elemzése

Szabó Mónika - Virányi Anita: Tanítási és tanulás virtuális környezetben - beszámoló egy virtuális csoportfoglalkozás kísérletéről c. cikk elemzése

Amikor számomra valami virtuális, akkor kettő szó jut eszembe egyből. Nem a szabadban. Bizony, azt gondolom elsődlegesen erről a tevékenységről, hogy ez nem a szabadban történik. Ettől persze nem tulajdonítok negatív jelzőt ennek a tevékenységnek, mert jómagam mostani hétköznapjaimat az iskolán kívül a szobámban töltöm. Itt persze nem arról van szó, hogy nem tekintem társadalmi embernek magam, és szeretek betokosodni és a szobám rabja lenni, hanem egyszerűen az elmúlt heteim most ezt az időszakot hozzák el számomra.

A cikkben elhangzott első részben való állítások, hogy mit gondolnak, mások erről a tevékenységről sem egyezik az én véleményemmel. Nem tartom értelmetlennek, öncélúnak az SL-t. Érdekesnek, hasznosnak és sokoldalúnak találom.

Arról, hogy mi a Second Life, arról én most nem szeretnék külön írni, a cikkben minden jól meg van fogalmazva róla. Én inkább arról szeretnék írni most, hogy nekem mitől lesz Second Life, számomra mi benne a Second Life, vagyis miért érzem egy másik világban(második világban) magam tőle.

Az eheti tanórán a tanárnő által egy kis időre belekukkanthattunk a Second Life programba.

A tanárnő avatarján keresztül az ELTE-PPK kampuszából teleportálhattunk a Stanford egyetem kampuszába.

A teleportáláson kívül, minden valósszerűnek tűnt. Ezt persze nem zárja ki az, hogy, ha Kaliforniába járok, nem megyek el, megnézi a világ egyik leghíresebb egyetemét, a Stanfordot.  Amikor beléptünk a botanikus kertbe láttuk az ott való térképet, ami az egész Stanford épületeit, helységeit megmutatta, hogy mi merre van, ezek alapján, már a Stanfordi kirándulásom fontosabb célállomásait is meg tudnám tervezni, hogy amikor ott járok, ne akkor keljen kitalálnom mi merre van. És pont ettől volt valóságszerű. Egyszerűen csak a számítógépes kép lebontás volt az, ami elvette az eszemet attól, hogy nem a valóságban érezzem magam.

A hat hetes foglalkozási  programot olvasva, most jövök rá, hogy lehet az egyik héten szívesen részt vennék.   Legjobban ez a része, ami érdekelne: “És te hogy nézel ki?”  - Virtuális megjelenésünk formálása: az avatar kialakítása. Ez a második alkalom, mikor is az avatarokra fókuszálnak, és praktikusan tanulják a SL lehetőségeket a figura alakítására, közben beszélgetnek arról is, hogy a valós identitáshoz hogyan kapcsolódik az a virtuális identitás, amit az avatar szimbolizál.

De az első alkalom történései is igen érdekesnek bizonyulnak. Például már az ismerkedő csoportalakulás után, ahol magáról a virtuális környezetről, a ki-miért-jött motivációkról, a saját avatarokról zajlik beszélgetés, illetve a SL-beli mozgás gyakorlására is játékos, csapatépítő feladatokat használata.

Fontos, hogy itt egyszerre több személy lesz porondon mindenki estében kettő biztosan, lesz maga a személy/ember, aki jelentkezik erre a programra, és lesz az általa megalkotott avatarja.

Ha résztvevője lennék ennek a programnak, akkor elsőként biztos feltenném magamnak a kérdést, mi szerint: Szeretném, hogy olyan legyen az avatarom, mint én vagy nem?!

A válaszom az lenne, hogy igenis meg nem is. Szeretném, ha részben olyan lenne, mint én magam, mert ebben a játékban pont ez a lényeg szerintem, hogy magunkat is tudjuk adni. Viszont teljes egészében nem szeretném, hogy olyan legyen, mint én ,mert még egy olyan ember nincs mint én, belőlem csak egy van, és ezt szeretném nem csak a való világban igaznak tudni, hanem a Second Life-ban is. 

Bessenyei István: A net generáció új tudása c. írásának elemzése 2. rész

Bessenyei István: A net generáció új tudása c. írásának elemzése

2. rész

Net-generáción kívül maradni manapság már NEM lehet

„A 14-17 éves magyar fiatalok 94 százaléka használja az internetet, 67 százaléka naponta. Tízből hét tizenéves tagja valamelyik közösségi oldalnak... Miután ők a legintenzívebb társas kapcsolatokkal rendelkező korcsoport, ezért körükben ezek a döntően kommunikáción alapuló viselkedésminták igen gyorsan terjednek. A legnépszerűbbek azok a tevékenységek, ahol nem csupán passzív befogadásról van szó, hanem valamit »csinálni« lehet. Legyen az játék, ismerkedés vagy éppen valamilyen alkotói folyamat... 2007-ben a magyar Google site legnépszerűbb keresőkifejezései a YouTube, az iwiw, a myVip, a Vatera és a Love voltak, amelyek szintén egyértelműen utalnak az aktív felhasználási formák, a felhasználók által létrehozott tartalmak, a közösségi hálózatok elterjedésére."

Huszonhárom évesen én is tagja vagyok a net-generációnak. Én is használok internetet, azon belül különböző weboldalakat, amelyek van, hogy segítségül szolgálnak a tanulási tevékenységemben. És vannak olyan oldalak is amelyek a puszta szabadidőm kellékei, eszközei, és van, hogy azokon keresztül érek el számomra addig új megismerni való dolgokat, tevékenységeket.

Ezek mellett egyetértek Bessenyei István kijelentésével, ami szerint:

„Az a ténykedés, ami az új, mindennapi kultúrában nem járatos felnőtt számára esetleg üres időtöltésnek tűnhet, a net-generáció tagjaiban speciális képességeket fejleszt”.

Az anyukám is tagja a net-generációnak, de nem a szó szoros értelmében. Anyukám egy hat osztályos gimnáziumban tanít illetve az iskolán belül különböző nagyobb munkacsoportok vezetői tisztségét látja el. A munkája során van, hogy különböző munkacsoporti megbeszéléseken, illetve különböző tanítási óráin él az interaktív tábla használatának lehetőségével. Azonban saját elmondása szerint, ha tehetné, a tanítást illetően egy időre biztos megválna a krétával való fekete táblára írástól, de ezt nem az interaktív tábla rendszeres használata javára tenné. Különbség minden bizonnyal van a kettő módszer között, de az, hogy melyik a kényelmesebb, ámbár mégis átláthatóbb, érthetőbb, könnyen használhatóbb, az különböző nézőpontok kérdése már. Egy informatikus beállítottságú illetve végzettséget végző számára nyilván az interaktív tábla előtérbe helyezése fog megmutatkozni. Tanári berkekben azonban valószínűsíthető módon a krétával való táblára írás lesz a támogatott tanítási módszer. Anyukám nővére szintén pedagógus. Egy általános iskolában tanít 1.-4. osztályos gyermekeket. Az ő szemszögéből nézve ezt a kérdést, vagyis, hogy mit szorítana háttérbe a tanítását illetően teljesen más véleményekről árulkodik.

Arról is olvashatunk azonban Bessenyei István írásában, hogy: „Az új generáció újabban elsajátított képessége az is, hogy saját alkotásait gyorsan, ügyesen fel tudja tölteni az internet nyílt oldalaira. Ebben az a potenciális lehetőség rejtőzik, hogy elektronikus portfóliók - informatív személyes adatbázisok - keletkeznek, amelyekben szerepel a résztvevők életrajza, tudástérképe, sikertörténete, saját válogatott információs oldala vagy a saját alkotása. Ez újabb pedagógiai lehetőségeket nyújt akár a tanulásban részt vevők előzetes, tapasztalati tudásának tárolására és megismerésére, akár a tudáscsere hatékonyabb megszervezésére”.

A net-generáció intenzíven kommunikál társaival. E-mail, chat, blog, Skype: ami az idősebb generációnak sokszor nehezen felfogható és elsajátítható eszköztár, az a tizenéveseknek játszi könnyedségű napi tevékenység.

Amikor nyáron munkát kerestem, elsődleges cél volt, hogy írnom kell egy önéletrajzot, amiben úgy mond, reklámozni tudom saját magam erényeit, kulcsfontosságú tulajdonságaimat a leendő munkakörhöz való alkalmasság betöltésének igazolása érdekében.

Amikor megírtam az önéletrajzomat, az összeszedett lehetséges munkahelyek email címére elküldtem az írásomat, és vártam.  Az email tehát egy gyorsabb megbízhatóbb üzenet megosztás céljául használt eszköznek bizonyult. Ám eközben a másik barátnőm is munkát keresett, és ő a megírt önéletrajzával együtt bement az adott munkahelyre, és ott személyesen beszélt a főnökével, és mutatta meg neki az önéletrajzát.

Pár nappal később kiderült, ameddig én vártam, ő egy hetes próbaidőt kapott. Az internetes technológia tehát nem minden esetben gyorsabb, mint az ember saját lábán való mozgása, tevékenykedése.

VISZONT!

„Senki sem állíthatja persze, hogy a könyv alapú, a lineáris olvasásra alapozott tanulási forma kivész az új technológia lehetőségei nyomán, de még azt sem, hogy jelentéktelenné válik. A „másodlagos verbalitás", a multimodális információ-hozzáférés térnyerése ellenére továbbra is nagy - talán még hosszú ideig döntő - szerepe lesz a könyvekben tárolt írás alapú tudásközvetítésnek. A vizuális tanulás, a szociális háló tapasztalatcseréjére alapuló tudásszerzés, a szimulációs játék rohamos terjedése ellenére a maga helyén a klasszikus lineáris olvasás szerepe is fontos marad, sőt, az internet szabadon letölthető digitális könyvei miatt még erősödhet is a szerepe. Azt sem mondhatjuk ki egyértelműen, hogy a net-generáció tevékenységei nyomán szerzett új képességek értékesebbek, mint a hagyományos írásra alapuló tudáselsajátítás. Nem értékesebbek - más jellegűek”.

Bessenyei István írásának ezen részének alapján  elmondhatjuk, hogy a kettő dimenzió nem tudja kioltani a másikat. Én, aki a net-generáció részét nagyobb erővel képviselem, mint anyukám, tanulásom során ugyanúgy részese vagyok a lineáris olvasásra alapozott tanulási formának. Sőt vannak olyan tananyagok, amik szinte csak könyvtárból kikölcsönzött irományokon, könyveken keresztül érhetők el. Én ezt például egy teljesen jó dolognak tartom, és úgy érzem, nem alkalmazkodnom kell ehhez az állapothoz, hanem ki kell élveznem és használnom eme tényszerű dolog lehetőségeit. Mi szerint, amíg az iskolából haza menet kezembe veszem a könyvtárból kikölcsönzött könyvet az úton haza fele, azt olvasom, tanulmányozom, esetleges fontosabb információkat aláhúzok benne, amíg szembe velem a buszon azt látom, hogy ül mellettem egy velem egy korú lány, és a kis okos telefonját nyomkodja, és kötve hiszem, hogy egy órai anyagához keresne dolgokat, irományokat. 

Bessenyei István: A net generáció út tudása c. írásának elemzése 1. rész

Bessenyei István: A net generáció új tudása c. írásának elemzése

1.     rész

Kettő dimenzió, amelyben élünk, tudást szerzünk és átadunk

Kedves olvasók!

Az elkövetkező három blog bejegyzésem megírásában, első körben egy Bessenyei István által megírt cikket fogok elemezni, amit kettő blog bejegyzésen keresztül fogok levezetni. Az ezt követő blog bejegyzésemben Szabó Mónika - Virányi Anita: Tanítási és tanulás virtuális környezetben - beszámoló egy virtuális csoportfoglalkozás kísérletéről c. cikkét fogom elemezni.

Bessenyei István: A net generáció új tudása c. írásának elemzése

„Bizony naponta olvashatunk tirádákat arról, hogy mennyit romlott a fiatalok tudásszintje, olvasási készsége, helyesírása”.

Ez a kijelentés mára már semmi meglepődöttséget nem okozhat a mai társadalom számára, hiszen köztudott tény, hogy a hagyományos tudásfajták a mai világban vékony szeletként jelennek meg a változóban lévő tudásfajták mellett, mint, ahogy a klasszikus tudáselosztási módok az új eszközhasználati kihívások mellett. A nagykérdés inkább számomra az, ami leginkább döntő lehet egy tudásszerzésnél, ami pedig egy válaszút a frontális oktatás vagy csoportmunka, nagyelőadás vagy projekt, egyéni magolás vagy hálózatba szervezett feladatmegoldás, regények vagy klipek, fogalmazási házi feladat vagy internetes csevegés, kemény kötéses leánynapló vagy blog, fekete tábla krétával vagy interaktív digitális falitábla –vagyis, ezek, amiket a cikkben Bessenyei István kínzó válaszutaknak nevez.

Bizony teljesen érthető az, is hogy ezzel sokszor gondban van egy előadó. Sokszor nehéz eldönteni ugyanis, hogy vajon a tudásátadás melyik formáját használja, melyiket tartja célszerűnek ám mégis izgalmasnak, érdekesnek, nem csak saját maga számára, amiben jól tudja érezni magát a közönsége előtt, hanem maga a közönség számára is. Sokszor ugyanis nem abban kell gondolkodni egy előadás megtartása előtt, hogy az előadó milyen módon érti meg a legjobban, hanem, hogy a saját nézőközönségének mi a legjobb. A célközönséget kell kiszolgálni.  Általános iskolában vagy akár a gimnazista éveimben nekem is volt, hogy kellett tartanom kiselőadást, és akkor is, amikor otthon készültem fel az előadásom témájából, akkor sem a magam igényeim alapján gondolkodtam, hanem a saját célközönségem igényei szerint próbáltam felkészülni. Az előadások során a legfontosabb és egyben a legnehezebb szerintem, hogy fenn tudd tartani a közönséged érdeklődési szintjét az adott témáddal kapcsolatban. Ha ez nem történik meg, maga a tudásátadása sem tud megvalósulni. Ez egy afféle hivatásos tanítási kánonnak is felfogható tény. Ám Bessenyei István írásában a kérdés az, hogy a pedagógia paradigmát vált-e abban az irányban, hogy a kliensek előzetes tudása és kívánsága, igényei, életvilága is fontos, nem csak a hivatalos tanítási kánonok.

A kérdés tehát valójában az, hogy „Az iskola úgy adja-e el a tanulandót, mint megkérdőjelezhetetlen bizonyosságot, vagy rámutat a viszonylagosságokra, és a tanulói életvilág tapasztalatainak bekapcsolásával, az összefüggések kritikus és aktív vizsgálatával, hálózatba szervezett tudáscserével teremt új, vitában kiszenvedett bizonyosságokat”.

Az írás alapján erre a válasz több oldalról is megközelíthető. Azt elmondhatjuk, hogy a net-generáció tevékenységrendszere másfelé mozdul, mint ahogyan azt a régi generáció a saját tudása, normarendszere alapján elvárná. Ennek tekintetében 2 fajta dimenziót különböztetünk meg egymástól: van a lassan adaptálható, tankönyv alapú tananyagok repetitív feldolgoztatása. Így tehát maradunk az egyoldalú, az instruktortól a tanuló felé irányuló információ-áramoltatásnál, a deklaratív tudás büntető jellegű számonkérésénél. Ebben a dimenzióban ellentmondást nem tűrően szorul háttérbe a net-generáció tagjai. És így megmarad annak a lehetősége, hogy kihasználatlanul hagyjuk azt a képesség-potenciált, amit a mai ifjúság többnyire önerőből, egymást támogatva sajátított el a világháló használata közben.

A másik dimenzió ahol látjuk, hogy hogyan alakult fogyasztóink előzetes tudása, milyenek az ismeretszerzési forrásaik, miképpen vesznek részt a világháló által nyújtott hálózatszervezésben, a másokkal állandó tapasztalatcsere-lehetőségeket kínáló kommunikációs formákban, az interaktív web-eszközök használatában.

A második dimenzióban, az interaktív internet világában, amely a horizontális kommunikációról, az önreprezentációról, az együttműködésről szól. Ez persze ellentétbe szorul a hagyományos, centralizált oktatási formákkal, ahol a tudáselosztás központja a tanár, forrása a tankönyv, tevékenységi módja az egyéni tanulás, eredménye a deklaratív tudás. A net generáció tagjai intenzív internet használatukról, tudásuk fő forráserejéről, a világhálóról, illetve olyan fajta tevékenységükről híresek, amely az egymással való kapcsolatteremtésben mutatkozik meg, melynek nyomán megmutatkozik az egymástól tanulás folyamata is.

Ez a 2 dimenzió tehát lényegesen nagy eltérést mutat egymás között. Egymással szoros ellentétben, és egymással szemben mérhetetlen módbeli attitűdváltozásokról tesz tanúbizonyságot. Mire is gondolok most ezzel a kicsit kesze-kuszán megfogalmazott mondatomban?! Ha elolvassuk a 2 dimenzió ismérveit, egyértelműen megfigyelhetjük, hogy a kettő dimenziót képviselő személyek, más-más attitűddel rendelkeznek, ami által kialakul az, hogy bizony nem minden ember szerzi egyforma módon a tudást, illetve adja át azt másoknak. Én azt gondolom ezzel nincs is gond, ahogy nem egyszerre veszünk levegőt, az is egy kimondott tény, hogy nem ugyanúgy informálódunk, nem ugyanúgy olvasunk utána más dolgoknak, nem ugyanúgy gondolkodunk egy bizonyos hírről, állításról, nem ugyanúgy vélekedünk egy filmről, miután megnéztük, hiába vettük egymás mellé a jegyünket, és ettünk egy kukoricát.

Az attitűd szó több fajta jelentéssel bír. Az, hogy milyen attitűdökkel rendelkezünk, az megnyilvánulhat a magatartásunkban, viselkedésünkben, modorunkban, szellemi beállítottságunkban, szerepünkben, hozzáállásunkban, valamihez, vagy valakihez való viszonyulásunkban.

„Az embernek kétféle attitűdje lehet az életben: az Építés vagy az Ültetés. Az építők munkája évekig is eltarthat, de egy napon véget ér. Akkor megállnak, és az általuk emelt falak szabják meg a határaikat. Az élet elveszíti értelmét, amint véget ért az építés. Ezzel szemben vannak az ültetők. Ők folyton küzdenek a viharokkal, az évszakokkal, és csak ritkán pihennek. Az épülettel ellentétben a kert fejlődése soha nem ér véget. És miközben állandó figyelmet követel a kertésztől, azt is lehetővé teszi, hogy az élet egy nagy kaland legyen számára”.

Paulo Coelho: Brida

Gilber Ryle: A szellem fogalma és ami még ezen belül számomra leszűrhető

Gilber Ryle: A szellem fogalma

Osiris, 1999, 36-37. old.

I. fejezet DESCARTES MÍTOSZA/A hivatalos doktrína,

és a THE SIMS számítógépes játék közötti kapcsolat

Bessenyei István: A net generáció új tudása c. írásának olvasása alatt találkoztam Gilber Ryle nevével, és az ő nevéhez fűződő: A szellem fogalma című írással.

A mostani blogomban, ebből az írásból kiragadott számomra érdekesnek talált olvasottakról fogok írni és a The Sims nevezetű számítógépes játékkal való kapcsolatáról.

Gilber Ryle brit analitikus filozófus volt. Filozófiájában azt szerette volna kimutatni, hogy a dualizmus és a materializmus is hibás elvekre épül fel: „Helytelen, ha a személyt csak testnek fogjuk fel minden más nélkül, mintha testtel rendelkező szellemnek képzeljük el. A behaviorizmus épp olyan rossz, mint a kartezianizmus.”

*kartezianizmus: René Descartes francia filozófusnak és követőinek tanítása

A hivatalos doktrína

„A hivatalos doktrína szerint az ember testből és szellemből áll, de a test halála után a szellem még tovább létezhet. A test térbeli, mechanikai törvényeknek alávetett, külső megfigyelők megfigyelhetik folyamatait, állapotait, élete nyilvános. A szellem nem térbeli, nincs alávetve a mechanikai törvényeknek, élete nem nyilvános, hanem privát, állapotairól, folyamatairól csak nekem vannak tapasztalataim. Tehát a személy két párhuzamos életet él: egyiket a szellemi világban, a másikat a fizikaiban”.

Az első bekezdésben szó szerint ezt lehet olvasni. Én úgy gondolom, hogy a teste felett mindenki maga uralkodik.

Erre viszont rácáfol az a számítógépes játék, amit The Sims néven neveztek el a megalkotói. Ebben a játékban az ember lehetőséget kap a számítógépen megalkotott ember karakterébe, testébe, személyébe bújni. Szinte mindent én irányítok, én, aki ugyan csak nyomkodja a klaviatúrát és képernyőn keresztül követi az eseményeket.

„Vitatott, de azért alapvetően elfogadott az az elképzelés, hogy a személy saját szellemi eseményeit introspekció révén meg tudja figyelni közvetlenül és tévedésektől mentesen, míg a fizikai eseményekkel kapcsolatban kétely merülhet fel, ezekkel kapcsolatban nem. A személyt két világra szakítják szét, melyet a külső és a belső metaforával illetnek. A szellem a belső metafora révén elveszti tér független jellegét, mert belehelyezik az agyunkba. Komoly problémája az elméletnek, hogy a szellem és a test hogyan hatnak egymásra, mivel az ilyen események nem tartozhatnak sem az egyén nyilvános életéhez, sem a belső életéhez".

A The Sims számítógépes játékban, én a saját tapasztalataim alapján, azt gondolom nincs lehetőség, hogy a kiválasztott és általunk megalkotott személy szellemébe és testébe ténylegesen bele bújjunk, illetve a játékban az ő által átélt események rabja legyünk. Teszem azt, ha a játékban az a személy, akit én irányítok, fáradt, vagy beteg, én ezt a képernyőn keresztül nem fogom érezni, így én nem leszek fáradt és beteg. Azonban az lehetséges, hogy a játékban megjelenő másik karaktert az én karakterem fogja érzékelni. Mint, ahogy a való életben is az emberek egymás testét érzékelhetik, és kölcsönhatásba léphetnek vele.

Számomra nagyon érdekes az emberek közötti szellemi folyamatok, amiket köztudott tény, hogy nem figyelhetünk meg, és nem hathatunk egymás szellemi életére.

„Az ember saját szellemi állapotainak és folyamatainak tökéletesen a tudatában van, mert ezek a szellem életét alkotó tudatos folyamatok”.

A The Sims világában úgy gondolom ezek a tudatos folyamatok jelen vannak, ott vannak a karakterben, amit mi játékosok mozgatunk. De ez a mozgatás, ez szerintem csak egy külsőleg látható mozgatás, amikor a jobb egér gombbal ráklikkelek a székre, mi szerint jelzem a karakteremnek, hogy oda üljön le, ez egy külső mechanikai folyamat, ami végbe megy, és mi is és a karakter is a tudatában van ennek. Így tehát ez a szellemi állapot csak a külső folyamatokban tud megvalósulni ebben a játékban.

Ezért gondolom azt, hogy a játék egy nagyszerű ötlet, sok mindenre megtanítja az embert, akár általános mindennapos tevékenységek végzésével kapcsolatban is, de az, hogy belülről, gondolatokról gondolatokra átjöjjön minden azon a karakteren keresztül, amit mozgat a játékos, az szerintem ebben a játékban egy beteljesületlen álom. 

Interaktív tábla az oktatásban

Kedves Olvasóim!

A csoportos munkánk témája: A gyógypedagógusok vélekedése az IKT eszközökről. A csoport tagjaival úgy gondoltuk, hogy a bevezetés után különböző IKT eszközöket vennénk nagyító alá, melybe beletartozik az interaktív tábla is.

Az interaktív tábla
Az interaktív tábla magába foglalja a számítógép monitorát, a billentyűzetét, az egerét és a vetítővásznat. Az interaktív eszköz segítségével a tábla egy nagy vezérlő, érzékelő felületté válik, így a számítógép a tábláról irányítható. Az egeret a saját kezünk vagy egy speciális toll helyettesíti, a billentyűzetet pedig egy virtuális felület. A speciális tollal, vagy az ujjunkkal ugyanazokat a hatásokat érhetjük el, mint az egérrel a számítógépen. Egy gyors kettős koppintás a táblán ugyanaz, mint az egérrel egy kettős kattintás. Gyakorlatilag minden műveletet el tudunk végezni a kivetített képen.
(Forrás: http://blog.namesztovszkizsolt.com/wp-content/uploads/2009/10/regdigitalistabla.pdf)

Egy kis történelem
"Az interaktív táblák először a 80-as évek végén, a 90-es években jelentek meg a multinacionális vállalatok tárgyalóiban, belső képzésein. Az igen magas ár, valamint a rendelkezésre álló tartalom, sőt annak előállítási képességének hiánya, az oktatás számára elérhetetlenné, és feleslegessé tette abban az időben ezeket az eszközöket. A technológiailag is bonyolult, egymással átjárhatatlan eszközök tömeges bevetése szóba sem jöhetett az oktatásban.
Az ezredforduló idején, drasztikus fejlesztéseknek köszönhetően az interaktív táblák ára jelentősen esett és felépítésük, telepítésük, használatuk, nagyságrendekkel egyszerűbbé vált, valamint a számítógépek és az Internet is meghonosodott az oktatásban. Egyre több olyan tanár dolgozott, akik felhasználták a maguk, kollégáik vagy a kiadók által készített digitális tananyagokat az oktatás hatékonyságának jelentős növelésére, de hátráltatta őket, hogy a számítógép monitorja mögé kellet bújniuk. Számukra nyújt kompromisszumok nélküli eszközt az interaktív tábla.
A körülmények fent leírt javulása kedvezett az oktatáspolitikai döntéshozók meggyőzésének is és 2002-től Angliában, azt követően Skóciában, Ú- Zélandon, Kanadában, az USA-ban indultak átfogó, interaktív táblákra épülő fejlesztési programok. Ma már Dél Koreában, Malajziában, Szingapúrban, Kazahsztánban, Hollandiában, Svédországban, sőt Mexikóban is indult interaktív tábla program 2 év alatt fél millió táblával. Ma már több millió interaktív táblával felszerelt tantermet találhatunk szerte a világon."

(Forrás: http://sulihalo.hu/pedagogus/oktatasi-segedanyagok-magyarerettsegi-tetelek-erettsegi-feladatok-eretsegi-matek-erettsegi-szobeli-erettsegi-emelt-szintu-kozepszintu-erettsegi/informatika/4545-interaktiv-tablak-az-oktatasban)

Az interaktív tábla működéséhez mire van szükségünk?

• számítógép
• interaktív eszköz (szenzor) 
• mutatóeszköz (toll vagy a felhasználó ujja)
• projektor
• (fehér) tábla, vagy más (fehér) felület

Ennek az eszközrendszernek a központjában a számítógép áll. A számítógéphez csatlakoznak az interaktív tábla lényegesebb elemei. Az interaktív eszköz (szenzor) USB csatlakozás segítségével kapcsolódik a számítógéphez a leggyakrabban, de léteznek rádiós megoldások is.

Interaktív táblák csoportosítása

• nem hordozható tábla 
• hordozható tábla (egy kiegészítő eszköz, amely a fehér táblát alakítja át interaktív felületté) 

Az interaktív tábla előnyei SNI tanulók oktatásában

• érdekesebb vele a tanulás
• segíti a bevésést (akusztikus és vizuális információ egyszerre)
• tananyag könnyen megérthető
• nyelvezete egyszerű
• könnyen kezelhető
• könnyen bevonhatóak a tanulók az órai munkába
• megjelenítés látványos
• a tanárnak nem kell mindent elmondani, tanulók sokkal aktívabbak

Mit fejleszthetünk vele?

• finommotorikát
• problémamegoldó készséget
• kommunikációs készséget
• szociális készséget (együttműködés, csoportmunka)
• figyelmet
• koncentrációt

Egy tanulmányban olvastam az interaktív táblák használatával bekövetkező változásokról. "A 84 iskolából 51 tapasztalta, hogy a tanulók koncentrációja kitartóbb, erősebb lett. 76%-uk szerint több diákot lehet bevonni az óraközi feladatok megoldásába, és 27 iskola jelölte meg, hogy a táblák segítségével gyorsabban haladnak az anyaggal. A válaszadók 73%-a szerint a táblák használata segít a vizuális készségek fejlődésében és 23%-uk vallja, hogy a diákok általános készségei az utóbbi időben gyorsabban fejlődtek. 22 iskolában a táblák bevezetése segített a felzárkózásban, és 49 iskolában érezhetően javultak az IKT készségek. Az
intézmények 73%-ban megjelölték, hogy az interaktív táblák segítik a vizuális készségek fejlődését."

(Forrás: http://www.iot.hu/eBooks/IWB%20Esettanulmany_1.pdf, 6. oldal)

Gyakorlatom során eddig egyszer volt szerencsém interaktív táblához, de a tanórámon végül nem használtam a korszerűtlen számítógép miatt (túl lassú volt). Eddig az interaktív táblát a hagyományos táblával helyettesítettem. Igyekeztem minél figyelemfelhívóbbá varázsolni azt saját készítésű rajzok, szócsíkok, nyomtatott képek segítségével, melyek vagy mágnes, vagy bluetech segítségével kerültek fel rá a tanulók közreműködésével. A közeljövőben szeretnék majd a táblával dolgozni, nem csak azért, hogy a saját ismereteimet bővítsen, hanem mert kihívást is jelent a számomra. Hogyan állnék helyt egy tanórán, ha én vagyok az oktató, aki interaktív táblával dolgozik (élesben első alkalommal)? Sikeres lenne-e így az órám? Remélem, ezekre a kérdéseimre hamarosan választ is kaphatok pozitív végkimenetellel! :)